NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Frankfurt. A poseni kérdésnek kettős oldala van, egyik. a német lakosokkal elárasztott Posen nagyherczegséget az egyesült német birodalomba beolvasztani; a másik: Lengyelország helyreállítását megtagadni és ezen szerencsétlen ország jogtalan fölosztására a helybenhagyás bélyegét fölsütni. A kérdés fölötti vita hosszu időre terjedt; nem csuda: egy gyengeség, hiba vagyelnézés alig fordult elő e nemzet életidejében, a fölosztások korszakában, mi nem zsákmányoltatott volna ki, hogy az előleges gyülésnek indítványa, melly szerint Lengyelország fölosztása jogtalan tény és gyalázat, helyreállítása pedig Németországnak becsületében áll, megbuktattassék. – A folytonos gyülésezés miatt a szónokok kifáradtak, de nem a kedélyek; ugy látszik, e kérdés fölött a kölcsön capacitatiónak nem volt helye. – A szavazás eredménye lőn, hogy Ruge azon indítványa, hogy Posen bekebelezése meg nem történtnek mondassék ki, s lengyelország visszaállítására egy europai gyülés tartassék, elvettetett. – Blum és társai az ügyet biztosilag kivántág még egyszer megvizsgáltatni, s ennek nyomán ujabban tudósítani a gyülést; – megtagadtatott. Hasonlóképen Schuselkának indítványa, melly szerint Posen bekebelezése sem jogi, sem eszélyesség tekintetéből nem helyeseltetik, s a porosz kormány a végett volna fölszólítandó, hogy egész Posent, miként eddig, önálló tartománykép tekintve, határvonalait Lengyelország helyreállításaig tartsa fenn. – Elfogadtatott azonban a választmány javaslatának első része, miszerint Posen azon részébenk bekeblezése, melly a porosz kormány inditványára a szövetségi gyülés által egyhangulag fölvétetett a német szövetségbe, ismételve ismertessék el, s ennek folytán a Németországhoz kapcsolt részek elismertessenek. A választmány javaslatának második része Giskra módosításával fogadtatott el s igy hangzik: a nemzeti gyülés ismerje el előlegesen azon demarcationalis vonalt, mellyet Pfuel vezér, mint porosz biztos, a galicziai s német részek közt vont, e fölötti véghatározatát azonban a középponti hatalom további vizsgálódásai eredményeig függőben tartja. – Végre Schalffrathnak azon inditványa, melly szerint a nemzeti gyülés Lengyelország fölosztását gyalázatos jogtalanságnak nyilvánítja, s a német nép szent kötelességének ismeri egy önálló Lengyelország helyreállításához segédkezet nyujtani, névszerinti szavazás mellett 331 szóval 101 ellen elvettetett.
Az Augsb. Allg.nak irják Frankfurtból, hogy a kereskedelmi tárczával Duckwitz volna megkinálva; a pénzügyével Mathy; a külügyekhez három személyt említenek leginkább: Beckerath, Bunsen és Stockmart; igazságügyi álladalmi titkárrá Mohl Robert jeleltetett volna ki.
Mannheimból irják, hogy Hecker, az alakítandó német respublica fölkent bajnoka, sept. elejént Északamerikába szándékozik kivándorlani. Ugyan ő róla mondatik hogy egy hónap lefolyta alatt százszor idéztetett meg sajtóvétségért, azonban egyszer sem jelent meg.
Ugy látszik, hogy a legközelebbi petersburgi forradalmi mozgalmak még sem voltak minden alap nélküliek, miután a frankfurti hirlapban azt olvashatjuk, hogy a Lengyelországgali közlekedés tetemesen megnehezittetett. Eddigelé a porosz hatóságok által kiadott igzolási jegyek elégségesek voltak; most az orosz követség által láttamozott kormányi útileveleket követelnek az útasoktól. Ezen eljárás alól egyedűl a munkásosztálybeliek vétetnek ki, tőlök csak az előbbi igazolási jegyek kivántatván meg. E rendszabályokat a legközelebbi petersburgi mozgalmakkal hozzák összeköttetésbe.
Heidelbergből irják, hogy miután a kiköltözött diákok Neustadtban egy hétig mulattak, ismét ivsszakészülnek oda, leginkább azon oknál fogva, minthogy a democratai egyletek egész Badenbemn megszüntetettek.
