NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Frankfurt. oct. 13. A birodalmi ülésben nagyon kuruczúl állanak a dolgok. A csökönyös jobb oldal nemcsak hogy táblabiróskodik, de valóságos pecsovicscsá lőn. Legszebben bebizonyítá ezt a Schmidt és Wiesnerféle inditványnak, valamint Gagernnak és Simson alelnöknek csufos eljárására adott javaslata az e végett kiküldött bizottmánynak. Halljuk csak: Schmidt és Wiesner külön külön következő írásbeli nyilatkozatot tartoznak adni: 1. „Ezennel nyilvánítom, hogy folyó évi oct. 5-ki inditványomat, a benfoglalt, és a nemzeti gyülés méltóságát sértő goromba tekintetbe-nemvétel (Missachtung) miatt, ezennel ünnepélyesen visszahuzom.” 2. „Mig az illetők ebbeli kötelezettségöknek eleget nem tesznek, követi eljárásoktól felfüggesztetnek.” – Gagern nyilatkozatát és az alelnök eljárását illetőleg, napirendrei áttérést inditványoz a bizottmány. Hoch! –
A frankfurti főtörvényszéknek, az öt követ befogatását illető megkeresésére, az e végett kiküldött bizottmány következő javaslatot terjesztett elő: az érdeklett követek elleni vizsgálatba a nemzetgyűlés beleegyez; azoknak elfogatását azonban nem hagyja helyben. Ezután Vogt a ministeriumot a végett interpellálta, hogy minő feleletet szándékozik a schweizi Vorort oct. 5-ki notájára adni? Miképen véli a megzavart barátságos szomszédi viszonyt Schweizzal helyreállítani? Wichmann pedig azt kérdi, valljon szándéka-e a ministeriumnak ezen notában foglalt sértésért elégtételt venni? következetes akar-e maradni igazságos követelése kivitelében, és mimódon? Vogt: Tudja-e a ministerium hivatalosan a bécsi eseményeket? Minő rendszabályokhoz nyult azóta egy nem-német párt áruló ármányainak leküzdésére, s a reactio ellen egy nagy statusban épen úgy fel fog-e lépni, mikint kicsin statusokban az anarchia ellen föllépett? Rendelkezett-e a ministerium, hogy Bécs ostromállapotba tétessék? hogy birodalmi seregek s teljes hatalmu birodalmi biztosok küldessenek oda annál is inkább, miután egy nemes népfajt kell a reactionak további üldözése ellen ótalmazni? Schulz kérdi a ministeriumot, mit tett, hogy az aldunai tartományokban a német érdekek Oroszország tulnyomósága ellen biztosíttassanak? –
Végre némi érdeket gerjesztett még ezen ülésben Schodernek a civillisták leszállítasára tett indutványa. Előadásából kitűnt, hogy vannak az apró német statusok között ollyanok, mellyekben a civillista a közjövedelmek 33 pctjét nyeli el. Ellene azonban az hozatott föl, hogy ezen eljárás igazságtalan, mert ez a nép vállaira nyommaszkodó terher, a statusoknak magányos ügye; s az indítvány elvettetett.
– Münchenben a német katholicusoknak a király a törvények értelmében s benyujtott alapszabályaik nyomán megengedte, hogy nyilvános isteni tiszteleteik ne akadályoztassanak.
