FRANCZHON.
FRANCZHON.
Párisi tudósítások egyértelműleg csekély érdekűnek nyilvánítják a’ trónbeszédre adandó válasz feletti vitatásokat. Érdekes csak a januar. 20-kai ülés vala, mellyben az előbbi (Thiers) ’s a’ mostani (Guizot) ministerium közti háború végre megkezdetett. Jan. 19-kén Guizot szólt a’ követkamarában, 20-kán pedig Thiers, ’s valamint amaz Francziaországnak elszigeteltségébőli kilépését saját munkálat eredményének vallotta: úgy hasonlóan Thiers is mutogatá, mikint az általa rendelt fölfegyverkezésnek köszönhetni, hogy europa hatalmasságai, különösen Ausztria és Poroszország nagy érdemet helyeztek a’ francziaknak elszigetelt állapotukból lehető kimozdulásában, csak hogy a’ fölfegyverzés is megszüntessék. Senki sem gondolt ugyan háborúra: de Europa megsemmíteni kivánta a’ francziák befolyását, ’s ezt el is érte. Thiers kijelenti, hogy mintsem igy engedte volna hazáját elsűlyedni, készebb fogott volna lenni háborut indítani. Csalódnék, ugy mond ki az egyiptusi pasának állását biztosnak hinné, őt a’ császár bármelly pillanatban kiüzheti Egyiptusból. – Egyébiránt maga a conservativ párt sem elégszik meg Guizotnak a’ követkamarában mondott beszédével, e’ pártnak nem tetszik azon sympathia, melylyel a’ franczia minister az angolok iránt viseltetik, jobban ohajtaná az a’ németországgali szövetkezést, mert az ausztriai és porosz kormány segiték Guizotot akkor, midőn az angolok fáradhatlanúl igyekeztek a’ franczia kormánynak a’ keleti kérdésekre nézve tett javaslatait meghiusitani. Igen sokat ártott a’ jelen ministeriumnak azon magasztaló beszéde, mellyet Guizot az angol szövetség dicséretére a’ követkamara 19-kei ülésében tartott, kivált midőn a’ kamara élénken megtámadja az angolokkal kötött azon utóbbi szerződést, minél fogva ezek a’ francziák hajóit is megvizsgálhatják, ’s igy az általános kereskedési szabadság elnyomásával ők leendnek a’ tengeri kereskedés egyedarusai. Hogy az angol cabinet a’ francziáknak algiri uraságát elismeri, ez nem nagy nyereség még Francziaországra, mert ezt különben is előbb-utóbb el fogta volna az angol ismerni; ellenben az angol ama’ szerződéssel rég táplált kivánatait, hogy kizáró ura legyen a’ tengereknek, – betöltve látja; – észrevette ezt már Guizot is, ’s azért a’ még meg nem erősített szerződés pontjait nem akarja nyilvánosságra bocsátani; de ez is egy oka hogy a’ conservativ párt, melly az ülések kezdetén mindenkor vele egy értelemben volt, most már más minister után ohajtozik. – E’ két férfi közt libeg Francziaország szomorú, megszaggatott sorsa; Guizot mindent csak megtartani, egyenlő lábra állítani, biztosítani kiván, ’s azért minden szavainak refrainje: „europai szövetség.” Thiers ellenben visszafoglalásokról álmadozik, ’s azért minden utólsó szava: Rajna, háború becsület és dicsőség. Lajos Fülep mind kettejök felett áll a’ viszonyok mély belátásával, mindkettőt föláldozandja, ha a’ szükség ’s Francziaország békéje ugy kivánja, mert csak ebben látja a’ trónon maradásának lehetőségét. Ha e’ békét csak háború által vásárolhatni meg, Thiers felé nyuland, de mig a’ béke és diplomatiai egyezkedés politicájához reménye lehet, Guizot leend embere.
