MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY.
MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY.
Halálozás. Mély megilletődéssel s a’ legőszintébb bánattal jelentem Dessewffy Aurél gróf halálát. – Tegnap, szerdán, febr. 9-kén reggeli 5 1/2 órakor mult ki kevés napi szenvedés után inlázban. – Mennyi ész, mennyi akarat, mennyi tettvágy, milly lángoló érzelem, mennyi remények ’s mi fényes jövendő voltak e’ névhez csatolva; ’s néhány napi láz, és – vége mindennek! – Illy férfiú sirjánál jeges kezekkel ragadja meg ember kebelét a’ semmiségnek érzete, ’s a’ merész lélek szárnyaszegetten törpül el a’ mulandóság mutatóujja előtt. – Énnekem gróf Dessewffy Aurel politicai ellenem volt; de épen mivel az volt, mély tiszteletem, melylyel értelmi felsőbbségének hódolék, nem elfogultságból eredett, ’s a’ kit igy tisztelék életében, kit szeretni magamban ösztönt érezék, annak sirjánál mély bánattal mondom:”legyen áldott emlékezete!” – Családja pedig (ha illy csapásnál enyhitésről szólhatni) keressen vigasztalást a’ gondolatban, hogy könyei közé színkülönbség nélkül egy nemzet részvét-könye vegyül; – és legyen szabad hozzátennem, hogy bár sokan osztoznak is a’ gr. Dessewffy ház fájdalmaiban, de őszintébb részvéttel senki, mint én.
Kossuth.
Ő cs.’s apost. kir. felsége braunthali Braunitzer Ferenczet az alsó-ausztriai főhadbiztosságnál volt hadibiztost Pozsonyba kerületi főhadibiztossá méltóztatott kegy. kinevezni.
(H–k.)
Lósy Imre nádori törvényszéki tollnok, técsői kam. ügyvéd-hivatalra, Bainovics József pedig brassói főharminczad irnokká alkalmaztattak.
(H–k.)
Szilviny Adalbert fiumei só- és harminczad-felügyelőségi segéd meghalt.
(H–k.)
Vezérczikk. (Centralisatio. I. Általános nézetek.)
(Nemzeti szinház.)
Hangversenyek.
Erdélyi országgyülés.
