3
3
Elmentünk a jósnőtől, anélkül hogy megtudtunk volna valamit. Egy másik kijáraton egy másik utcába értünk ki a tekervényes házból, hogy jó darab időbe került, amíg fogatunkat megtalálhattuk, amelyet amúgy is egy mellékutcában hagytunk. Senkinek se kell megtudni, hogy Heléna hercegnő jósnőhöz jár.
– Lehetetlen, hogy ma, november 16-án meg ne tudjam az igazságot331 – mond még mindig kétkedve hercegnőm. Tisztelettel foglaltam mellette helyet, mert őszintén megvallva, én még november 16-án sem voltam kíváncsi az igazságra. Én csak a hercegnő lovagja voltam, és ő gondolkozott helyettem, ami nekem nagyon kedvemre volt, mert gondolkozni se nagyon szerettem.
Míg kocsikáztunk néhány percig a rugalmas batáron: Heléna hercegnő aléltan dőlt hátra a kocsi párnáin, mintha eszméletét vesztette volna. Én nagyon zavarba jöttem, mert minden élesztési kísérlet hiábavalónak bizonyult. Hiába vontam le kesztyűit a legnemesebb kezeknek, hogy azokat csókjaimmal élesztgessem. Sőt a homlokon való simogatások is céltalanok voltak. Eközben a kocsi a megállapított program szerint elérkezett a régi tabáni temetőhöz, ahol a világ elől elrejtve, néhanapján sétálgatni szoktunk, mintha valami régi polgár sírját keresnénk. A zárt hintó megállott, a kocsis várakozott, a hercegnő még mindig nem mozdult. Lehet, hogy meg is halt.
Ez nagyon kellemetlen eset volt, mert hogyan számoljak el a hercegi palotában egy holt hercegnővel? Egyébként is idegen voltam a városban, félnem kellett különböző vizsgálatoktól, de még St. Hermandad embereitől is. Csendesen kiszállottam a batárból, és annak ajtaját betéve magam után, egyedül vágtam neki a temetőnek. Elhatároztam, hogy a temetőn át megszököm a városból a holt hercegnő elől. És javában gyorsítottam lépteimet az alkonyatban, a régi sírok között, amikor falevelek csörrentek meg hátam mögött, és a hercegnő hangját hallottam:
– Ma november 16-a van. Megtudtam az igazságot – kiáltotta a hercegnő legnagyobb női kétségbeeséssel. De én már többé nem mertem visszafordulni. Igyekeztem minél távolabb lenni a várostól, ahol a hercegnők az igazságot keresik. – De hát mit is tehettem volna egyebet?
(1927)332
