alvilági
alvilági melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. (mitológia, irodalmi nyelvben) Az alvilághoz (1–2) tartozó, ott működő v. található. Alvilági folyók, istenek; a három alvilági bíró. Nem alvilági rémes szellemek; Boldog halottak, kik lejöttenek … Hogy kedveseiket meglátogassák. (Petőfi Sándor) || a. (irodalmi nyelvben) Az alvilágra (1–2) jellemző, ott szokásos. Alvilági erkölcsök, lét, sötétség, szokások.
2. (átvitt értelemben) Az alvilágban (3) élő, rá vonatk., vele kapcs. Alvilági alak, egzisztencia, szövetkezés.
3. (átvitt értelemben, ritka) Alvilágba (4) vezető v. onnan eredő. Végre felfedezte valaki a titkos alvilági utat. (Jókai Mór)
II. főnév (főként többes számban) (átvitt értelemben, ritka) Alvilági (2) személy. A kocsma az alvilágiak gyülekezőhelye volt.
alvilágias.
