elkártyáz
elkártyáz ige -tam, -ott, -zon elkártyázik
1. tárgyas Kártyajátékban elveszít, elveszteget vmit. Elkártyázta a birtokát, a földjét, az idejét, a pénzét. A felesége utolsó ékszerét is elkártyázta. (Jókai Mór) Egy kártyás semmiházi, … félév alatt elkártyázta a hozományt. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyatlan (főleg ikes alakban) Bizonyos ideig kártyázik. Órákig elkártyázik a szomszédaival.
elkártyázás; elkártyázgat; elkártyázható; elkártyázó; elkártyázott.
