elrémül
elrémül tárgyatlan ige
1. Nagyon megrémül. Elrémült a történet hallatára. Durva török … elréműl, s fut előle hadastúl. (Vörösmarty Mihály) Hogy elrémült az öreg, hogy ígért nagy jutalmat az esernyőért … (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) Elrémül vmitől: megrémülve lemond vmely tervéről, visszalép vmitől. Elrémült a kalandos vállalkozástól.
elrémülés; elrémülő; elrémült.
