élveteg
élveteg [e-e] melléknév -en, -ebb [ë, e] (választékos)
Olyan <személy>, akin látszik, hogy kedveli az érzéki élvezeteket; ilyenekre vágyó. A vendég jó alakú, érett, kissé inkább hervadt, élveteg szépség volt. (Babits Mihály) || a. Ily személyhez tartozó, rá jellemző, tőle származó; érzéki. Élveteg ajkak, hang, sóhaj, tekintet. Arcszíne … mögött a szenvedélyek, az élveteg vágyak rejtőznek. (Jókai Mór) Élveteg nagy szemek, gyöngéden megfestett arc … (Krúdy Gyula)
