fellengős
fellengős [ë-e v. e-e] melléknév -en, -ebb [e, e] föllengős
1. (választékos, rosszalló) Oktalanul v. értelmetlenül mesterkélt, keresetten magas röptű <emberi megnyilatkozás>; dagályos, nagyhangú. Fellengős beszéd, esszé, frázis, gondolat, költemény, nyilatkozat, stílus, szavak, szónoklat. || a. (választékos, rosszalló) Olyan <személy>, aki így beszél v. ír.
2. (régies) Magas röptű, emelkedett, szárnyaló, nagyszerű <lelki tartalom, eszme, megnyilatkozás>. Fellengős beszéd, érzés, képzelet, vágy. || a. (régies) Nemes eszmékért lelkesedő <személy>. Volt egyszer egy nagy nemzetnek egy hozzá méltó nagy fia. Éppen olyan zseniális, olyan fellengős, olyan lánglelkű, olyan könnyelmű, mint a nemzete. (Jókai Mór)
fellengősség.
