hurut
hurut főnév -ot, -ja (csak egyes számban) (orvostudomány)
Vmely nyálkahártyának rendsz. enyhe gyulladása, amelynek következtében a nyálka fokozott kiválasztása indul meg. Könnyebb hurut. Hurutot kapott. || a. (választékos) Az orr v. a garat nyálkahártyájának a náthával együtt járó ilyen gyulladása. Tegnap mint ma, Hurut, flegma, Gyilkos asthma, … Meg rheuma, Örök théma. (Arany János) Rögtön előveszi a gonosz hurut, minden szavát megszakítja a köhögés. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): bélhurut; garathurut; gégehurut; gyomorhurut; hólyaghurut; hörghurut; légcsőhurut; szamárhurut; tüdőcsúcshurut.
