kerítéstelen
kerítéstelen [e-e-e] melléknév -ül (ritka)
Be nem kerített, kerítetlen <terület, ház>. Kerítéstelen major, udvar. Nem látott mást, csak egy szegény házaspárt a vén Márton puszta, kerítéstelen házában. (Tolnai Lajos) Elhagyott, rideg, üres, kerítéstelen házacska volt, mint a révházak szoktak lenni. (Móricz Zsigmond)
