kivezető
kivezető melléknév
Az, aki, ami kivezet. Az erdőből kivezető ösvény; kivezető út: (átvitt értelemben is) a nehéz helyzetből való kijutást lehetővé tevő körülmény, helyes megoldás. Megtalálta a kivezető utat. A menekvők szekerei … sűrű tömegben torlottak [= torlódtak] meg a városból kivezető széles főutcán. (Jókai Mór)
