leakaszt
leakaszt tárgyas ige
1. <Vhová felakasztott v. vmire ráakasztott dolgot> helyéről egy mozdulattal levesz, lecsatol. Leakasztja bundáját a fogasról. Leakasztotta fegyverét a szögről. A csillét leakasztotta a kötélről. No gazduram, akasszon csak le egy sonkát …, meg egy-két rőf kolbászt. (Móricz Zsigmond) Leakasztotta a fogasról kis sportsapkáját. (Nagy Lajos)
2. (bizalmas) Leakaszt vkinek: <ütést> gyorsan, erősen rámér; lehúz. Leakaszt neki egy bal horgot. Leakasztott neki két pofont.
leakasztás; leakasztat; leakasztható; leakasztott.
