megbabonáz
megbabonáz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
1. Babonás hit szerint vki vmely eljárás, szó, varázsige segítségével megront, megbénít, tehetetlenné, ill. nehezen kezelhetővé, hasznavehetetlenné tesz vkit, vmit. A boszorkány, a varázsló megbabonázza a gyermekeket, a házat, a tó vizét. Sehogysem tudtam kinyitni … Hát meg van ez az ajtó babonázva? (Mikszáth Kálmán) Mozdulatlanul asszisztált, mintha meg volna babonázva, mintha ki volna lopva ereiből az erő és agyából az akarat. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Rendkívüli hatásával szabad akaratától megfoszt vkit; lenyűgöz. Megbabonázta szépségével, tekintetével. Valósággal megbabonázta. Tagadni multat, mellet verve, Megbabonázva, térdepelve. (Ady Endre) Krúdy Gyulát megbabonázta a föld és a múlt. (Kosztolányi Dezső)
megbabonázás; megbabonázó; megbabonázott; megbabonáztat.
