nagystílű
nagystílű [gy-s] melléknév -en [e], -bb (sajtónyelvi)
1. Előkelő(sködő), fényűző, nagyvilági. Nagystílű életmód. Kérdezze meg tüneményes karrierje tetőpontján a selymekbe burkolt nagystílű nőt hogy kezdte el pályafutását! (Karinthy Frigyes)
2. Olyan <személy>, aki csak jelentős dolgokkal szeret foglalkozni, aki nagy arányokban tevékenykedik vmely téren, aki a maga nemében éppen ezért kiemelkedik; nagyvonalú. Nagystílű ember, politikus, szervező; nagystílű szélhámos.
nagystílűség.
