ódium
ódium főnév -ot, -a (választékos)
Vmely cselekvés, elhatározás nyomán támadó ellenérzés, harag, gyűlölet. Magára vállalja az ódiumot: vállalja, hogy őt gyűlöljék, őt okolják, rá nehezteljenek vmi miatt; vminek az ódiuma: vminek gyűlöletet, haragot, ellenérzést keltő velejárója, következménye. Reá hárul az ódium. Nem merte vállalni a dolog ódiumát. Poltáry alispán vállalkozott szónoknak, s ezzel minden ódium a nyakába szakadt. (Mikszáth Kálmán) Az ódiumot [a sikamlós irodalomért] nem háríthatjuk egyes-egyedül Franciaországra. (Ambrus Zoltán)
Szóösszetétel(ek): ódiumvállalás.
