ragaszték
ragaszték főnév -ot, -a v. -ja
1. (ritka, régies) Ragasztószer. A spanyolviasz … a levélnek alsó bal szárnyán ragaszték formán láttatik. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (ritka, régies) Vmihez nem szervesen kapcsolódó, hanem hozzátoldott rész; függelék, toldalék. Nehezen lehetett megegyezni: ha a felírás [= felirat] szövedékében fejtessenek-e ki [e kérdések], vagy csak ragasztékban adassanak. (Kölcsey Ferenc) Szerzőnk … nem vala képes egységet hozni művébe … Ami benne fő esemény volna, a negyedik ének vége s az ötödik teljesen kimeríti. A többi … gépszerű [= gépies] külső ragaszték, mely lemállik a fő eseményről. (Arany János)
3. (nyelvtudomány, elavult) Rag. Ez a gyökér, ez meg ragaszték … (Vas Gereben) A népajk …, ha „l” vagy „r” … van az „ik” vég előtt, oda a nem ikes ige sziszegő ragasztékát teszi. (Jókai Mór)
ragasztékos.
