relief
relief [ë-ë v. ö-ë v. ö-e] főnév -et, -je [ë, e]
1. (szobrászat) Dombormű. A nagy szoborhoz nem hiányzik a talapzat reliefje sem. (Péterfy Jenő)
2. jelzői használat(ban) (művészettörténet) Olyan <dísz, díszítő elem>, amelynek bizonyos részei domborúan kiemelkednek. Relief díszítés.
3. (átvitt értelemben, ritka, választékos) Vminek éles körvonala (2). Arc reliefje. A hegyek reliefje merészen vált el a háttértől. [A szakáll] a fejnek megadja a hiányzó reliefet. (Jókai Mór) [Szerepének] reliefet tud adni az alkotó művész. (Ambrus Zoltán)
reliefes.
