rozsdásodik
rozsdásodik tárgyatlan ige -ott, -jék (-jon) (csak 3. személyben)
1. <Némely fém, kül. vas, ill. vastárgy> fokozatosan rozsdássá válik. Töröld le a késeket, mert a vas gyorsan rozsdásodik. || a. Rozsdás állapotban hever. Az eke évek óta a fészerben rozsdásodik. Hüvelyében rozsdásodik kardja. || b. (átvitt értelemben) Noszty Feri … igénybe vette a sógora tárcáját, sőt az Uhl Timotheus ígéretét se hagyta rozsdásodni, t. i. a pénzre vonatkozó részét. (Mikszáth Kálmán) Ha én Vas Jankó vagyok, nem is fogok a suton rozsdásodni, hanem elmegyek szerencsét próbálni. (Móricz Zsigmond)
2. (mezőgazdaság) Rozsdásodik vmi: vmely gazdasági növénynek, kül. gabonafélének szárát, levelét fokozatosan belepi a rozsdagomba. Rozsdásodik a búza.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Rozsdásodik vkinek a hangja: hangja kezdi elveszíteni érces tisztaságát; némi rekedtség kezd érződni rajta.
Igekötős igék: berozsdásodik; belerozsdásodik; megrozsdásodik; összerozsdásodik.
rozsdásodás; rozsdásodó; rozsdásodott.
