terelődik
terelődik [e-e] tárgyatlan ige -ött, -tek [e], -jék (-jön) (csak 3. személyben)
1. (ritka) <Emberek v. állatok csoportja> terelés eredményeképpen, rendezetlen tömegben vhova vonul. A kutyák ugatására a nyáj lassan a rét felé terelődött.
2. (átvitt értelemben) Vmi – mintegy önmagától, ill. az ok v. okozó megnevezésének mellőzésével – haladásában, fejlődésében vmilyen irányba fordul, vmilyen irányt vesz. Vmi vhová vmerre terelődik: vmilyen → mederbe terelődik a vita. Attól tartok, hogy az ügy mellékvágányra terelődik. A tárgyalás helyes mederbe terelődött. Mintha most minden egyes vágányba terelődött volna,… szépen egymás mellett szótlanul megindultak hazafelé. (Nagy Lajos) || a. Vmi vmire, vkire terelődik: fokozatosan, lassan vmire, vkire fordul, irányul. A szó másra terelődött. A figyelem rájuk terelődött. A gyanú az asszonyra terelődött.
Igekötős igék: átterelődik; elterelődik; összeterelődik; ráterelődik.
terelődés; terelődő; terelődött.
