testvéries
testvéries [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Vérbeli testvérek helyes, természetes viszonyára mutató, testvéri. Testvéries csók. Testvériesen megosztoznak vmin.
2. (átvitt értelemben) Olyan, amit testvérek szerető, meghitt viszonyának megnyilatkozására emlékeztet; olyan, mintha testvéri lenne. Testvéries bánásmód, fogadtatás. Testvéries szellemben támogatták egymás harcát. Ha már értem nem, oh ezért, ezért – Szorítsatok testvériesen kezet. (Madách Imre) Az önvérünkön kivívott jogokat… testvériesen osztjuk meg a nemzetiségi lakosokkal. (Mikszáth Kálmán)
testvériesség.
