Afrika-gyülés.
Afrika-gyülés. E gyülés, mely 1884 nov. 15-ikétől 1885 febr. 26-ikáig Bismarck herceg elnöklete alatt Berlinben tanácskozott, első sorban ama nehézségek és ellentétek kiegyenlítésén fáradozott, melyek egyrészt Anglia és Portugália, másrészt a II. Lipót belga király elnöklete és Stanley vezetése alatt álló «nemzetközi afrikai társulat» között felmerültek. A gyülésen megjelentek az összes nagyhatalmak és az érdekelt gyarmat-országok követei, összesen 14; a tanácskozások főeredménye pedig abban állott, hogy a gyülés a Kongó folyón és, annak partvidékén meghatározott távolságra folytatott kereskedelmet teljesen szabadnak nyilvánította és bárminemü adó vagy vám szedését örök időkre eltiltotta. Egyuttal a gyülés arra kötelezte a szerződő feleket, hogy tehetségük szerint a rabszolgaságot elnyomják, a benszülöttek anyagi és szellemi jóllétét előmozdítsák, a vallásszabadságot védelmezzék és a felfedezőket támogassák. E határozatok alapján alakult azután a Kongó-állam. A szerződés pontjait lásd Stanley művében: Der Congo u. die Gründung des Congostaates. (2. kiad. 2 köt. 1887.)
