Ágostai hitvallás apologiája.
Ágostai hitvallás apologiája. Az ágost. hitv. ev. egyház egyik szimbolikus könyve s nem más, mint az ágost. hitvallás kimerítő védelme és felelet azon cáfolatra, melyet V. Károly császár az ágost. birodalmi gyülésen, az ágost. hitvallás ellen, róm. kat. hittudósok, nevezetesen: Dr. Eck János, Fáber János, Cochlaeus János és Vimpina Konrád által készíttetett s 1530 aug. 3-án a birodalmi gyülésen felolvastatott «Confutatio confessionis»-ra. Ezt a cáfolatot a császár az evang. rendeknek ugyan nem adta ki, de Melanchton a maga és mások jegyzetei és a hallott felolvasás alapján irta meg reá feleletül az Apologiát. 1530 szept. 22-én nyujtották be V. Károly császárnak, de V . Károly nem fogadta el. Mivel pedig a róm. kat. tudósok azt hirdették, hogy az ágost. hitvallás tételei megdöntettek, Melanchton a cáfolatnak egy később kezébe került másolata alapján gyökeresen átdolgozta az apologiát, s azt azután «Apologie der Confession» az ágostai hitvallás apologiájának, védelmének nevezte. Ez az irat egy előszóból, a történeti előzmények elbeszéléséből és 14 cikkből áll, melyek a következők: 1. az eredendő bűnről, 2. a megigazulásról, 3. a szeretetről és a törvény betöltéséről, 4. az egyházról, 5. a bűnbánatról, 6. a gyónásról és az elégtételről, 7. a szentségekről, 8. az emberi intézményekről az egyházban, 9. a szentek imádásáról, 10. a két szin alatt adott urvacsoráról, 11. a papok házasságáról, 12. a miséről, 13. a szerzetesi fogadalomról és 14. az egyházi hatalomról. Melanchton az apologiát 1531 ápr. latin nyelven adta ki; októberben pedig a , Justus Jónás fordításában német nyelven jelent meg. Ahol az ágost. hitvallást elfogadták, ott az apologiát szimbolikus könyvnek tekintik. Igy nálunk Magyarországon is. Magyar fordításban nincsen közkézen.
