Dordrecht
Dordrecht, v. Dortrecht, v. Dordt. 1. város D. Hollandia németalföldi tartományban, 19 km.-nyire Rotterdamtól, az alsó Maas egyik ágán, a Mervede és vasut mellett, (1891) 32934 lak., olaj-, sör- hajó-, likőrgyártással és fafürészmalmokkal; élénk kereskedéssel, amit különösen nagy és biztos kikötöje mozdít elő, amelybe a nagy tengeri hajók is beevezhetnek. A csatornák által átszelt és nagyobbára csucsos fedelü házakból álló város legjelentékenyebb épülete a XIV. századból való, 97 m. hosszu és 40 m. széles nagy templom (Groote Kerk) és a városház. Jótékonysági, tudományos és művészeti társulatai aránylag számosak. D. 994. alapíttatott, Hollandia egyik legrégibb városának tartják. 1421 nov. 19. rettenetes árviz pusztította el; ekkor alakult a Biesbosch (l. o.) és lett szigetté azon hely, ahol a város áll. A középkorban a hanza egyik legtekintélyesebb tagja volt. 1572. itt tartották Hollandia független államai első gyülésöket és szabták meg a szabad Németalföldek első alkotmányát. 1618. és 1619. a protestáns teologusok nagy szinodust tartottak a gomaristák és arminiánusok közti viszály elintézése végett, amelyen az előbbiek győztek. 1794. a franciák foglalták el. D. szülővárosa Merula vagyis Merle történetirónak és geografusnak, a két Witt testvérnek, Cuyp festőnek, Schalkennek és Ary Scheffernek, amely utóbbinak 1862. emlékszobrot is állítottak. - 2. D. Wodehouse grófság székhelye, a Fok-gyarmaton a Port-Elizabethtől az Orangehoz vezető uton, 800 lak.
