Érdekeltség
Érdekeltség. A perjognak feladata oly biztostékokról gondoskodni, amelyek a perben eljáró birói és más közhatósági személyeknek pártatlanságát és elfogulatlanságát lehetőleg biztosítsák, valamint, hogy a tanuk és szakértők az ügy kimenetelében érdeklettek ne legyenek. Ezen alapszik a törvényeknek az az intézkedése, mely szerint a birák s más közhatósági személyek bizonyos ügyek elintézéséből a törvény erejénél fogva kizárvák, vagy a felek, vagy azok egyikének kifogása folytán mellőzendők. Valamint ezen alapszanak a tanuk s szakértők ellen érdekeltség cimén emelhető kifogások. Polgári ügyekben a polg. perrendtartás szerint birói személynek nem szabad oly ügyekben résztvenni: a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve levén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; b) melyek által felesége v. jegyese, fel- v. lemenő ágbeli rokonai vagy oly személyek vannak érdekelve, kik vele negyediziglen oldalrokonságban v. másodiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülői v. fogadott gyermeki, v. gyámsági v. gondnoksági viszonyban állanak; c) melyekben mint tanu, szakértő, képviselő v. közbenjáró működött; d) felső biróságnál olyan ügyekben, melyeknek alsóbb birósági előadásában v. elintézésében részt vett; e) a fél kifogása folytán mellőzendő az a biró, aki a felek valamelyikével ellenséges v. peres viszonyban áll. A büntető ügyekben ugyanezek a kizárási és mellőzési okok érvényesek. Az a) alatti saját személyében való érdekeltség esetéhez tartozik jelesül az az eset, ha a birót a büncselekmény sértett v. károsított fél minőségében érinti. Kizártnak tekintendő továbbá az a biró, aki az ügyben mint kir. ügyész v. rendőri közeg működött. A fő- (vég-) tárgyaláson való gyakorlásából ki van zárva a biró, aki a perben mint vizsgáló biró járt el. É. miatt az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsájthatók: a) a bizonyító fél meghatalmazottja általában, ügyvéde pedig abban a perben, melyben a felet képviselte v. képviseli; b) akik vallomásaikból, v. a pernek kimenetelétől közvetve v. közvetlenül kárt v. hasznot várhatnak; c) akik a bizonyító fél ellenfelével ellenségeskedésben v. perben állanak; d) a bizonyító fél felmenő v. lemenő ágbeli rokonai, ha az ellenfélhez is hasonló viszonyban nem állanak; e) a bizonyító fél házastársa és jegyese. Az oldalrokonok és sógorok, valamint a munkaadó mellett felhivott szolgálati személyek mellőzése a biró megitésétől függ. A szakértőkre ugyanezek a szabályok érvényesek. A büntető eljárásban a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvénél fogva az É.-i esetek a tanuk kihallgatásának akadályául nem szolgálhatnak, a tanuvallomás bizonyító erejét azonban a biróság szabadon mérlegeli. Szakértőkül az É.-nél fogva nem alkalmazhatók, akik a terhelttel vagy károsítottal közeli rokonsági, házastársi, örökbefogadási, gyámi vagy gondnoki viszonyban állanak, vagy a büncselekmény által maguk kárt szenvedtek. - Érdekeltség v. érdekcsoport, különösen bizonyos érdekben levő művek, p. vizszabályozás, viz elleni védelem, stb. létesítésére egyesülők szövetkezete. A vizszabályozási érdekeltségek viszonyait l. Vizjog.
