Eudoxos
Eudoxos (knidosi), görög csillagász és matematikus, kit Cicero a csillagászok fejedelmének nevez, szül. Knidosban Kisázsiában, Kr. e. az V. sz. vége felé. Életéről csak kevés és bizonytalan adatunk van. 23 éves korában Athénbe ment, hogy ott végezze tanulmányait. Itt két hónapig Platont is hallgatta. Chrysippos orvossal Egyiptomba utazott, ahol hosszabb időt töltött, mely időt tanulmányai gyarapítására fordította. Visszajövet Kyzikosban egy iskolát alapított: később innen sok tanitványnyal Athénbe ment. Végre Athénből ismét hazájába tért vissza, hol haláláig nagy tiszteletben élt. Laertei Diogenés azt irja róla, hogy E. hazája egyik törvénykönyvének szerkezstője, és hogy nemcsak filozofus, csillagász és geometria volt, hanem orvos is. E. kiválóan a geometria és csillagásztat terén működött. A geometria neki több stereometriai tantételt köszön. Ő tökéletesítette az aránylatok tanát, továbbá a Platón-féle metszés tanát (valószinüleg az aranymetszést). Nagy érdemeket szerzett magának a görbe vonalak tanában és foglalkozott a kocka kétszerezésével is. Ezenkivül tanulmányai tárgyát képezte több test köbtartalmának meghatározása. Többek között E.-től való azon fontos tétel is, hogy a piramis és a kup harmadrésze az ugyanazon alappal és magassággal biró hasábnak és hengernek. Még nagyobb érdemeket mint a geometriában, szerzett magának E. a csillagászat terén. Az előtte levő görög filozofusok közül sokan akartak oly világnézetet fölállítani, amely általánosságban megmagyarázná a természettüneményeket; de eredményre nem jutottak. E.-nek sikerült egy, habár nem helyes, de legalább olyan világnézetet felállítani, a melynek az ó-korban egyedül volt kilátása elismerésre; ez a homocentrikus szferák elmélete. E. t. i., hogy az égi testek mozgását és a bolygók sokszorosan egymásba kuszált pályáit egyenletes körmozgásra vezethesse vissza, föltételezte, hogy az álló csillagok egy üres gömb belső felületére vannak erősítve, a melyek keletről nyugatra 24 óra alatt fordulnak tengelyük (a világtengely) körül; hogy továbbá a Nap, Hold és minden bolygó egy-egy szfera egyenlítőjén van elhelyezve, amely saját tengelye körül egyformán forog; de ezek tengelyei nem szilárdak, mint a világtengely, hanem polusaik ismét más egyenlően forgó gömbökön fekszenek stb. A Napnál és a Holdnál a megfigyelések ábrázolására három szfera elég volt, az öt bolygónál azonban kénytelen volt E. négy-négy szferát fölvenni. Igy az általa felvett szferák összege 27. Ezen nézetet kyzikosi Kallippos és Aristotelés tovább fejlesztették. Iratai közül nem maradt ránk semmi, csak néhány ó-kori irónál találunk E. irataiból idézeteket. Mindenekelőtt neki tulajdonítják egy Oktaëteris cimü kronologiai mű megirását. Laërtei Diogenes említést tesz csillagászati és geometriai iratokról is, de ezek cimét nem említi. Neki tulajdonítanak egy csillagászati tankölteményt is. A homocentrikus szferák elmélete a Sebességekről (Περι των ταχυτητων) cimü művében volt leirva. Hogy E., mint némelyek mondják, egy rendszeres geometriát irt volna, nem valószinü.
