Kosztroma,
Kosztroma, 1. kormányzóság Oroszország középső részében Vologda, Vjatka, Nizsegorod, Vladimir és Jaroszlavl között, 84,695 km2 területtel, 1.281,722, 1 km2-re 16 lakossal. Az egész kormányzóság a Volga vizkörnyékéhez tartozik; ennek hajózható mellékfolyói: a K. és mellékvize a Vioxa, az Unzsa és Vetluga. Nagyobb tavai a Galics (57 km2) és a Csukloma (43 km2). Majdnem egész K. a permi képződményekből áll. Az időjárás meglehetősen zord és nedves. K.-ban az évi középhőmérséklet 2,5°, a juniusi 25,7° és a januáriusi -23,7°. A megművelt föld alig teszi az egész területnek 1/5-ét. A legjobban megterem a len, kender és burgonya; sok kezet foglalkoztat a nagy kiterjedésü erdőkben az erdőgazdaság. Az állattenyésztés nem jelentékeny, csakis a méhtenyésztés. Bányászatot csak az Unzsa mentén találni. Az ipar újabban fejlődésnek indult. A kereskedelmet a Volga hajózható mellékvizeivel és 56 km. hosszu vasúthálózat élénkíti. Az oktatás szolgálatában áll 5 közép-, 2 szak- és 485 népiskola. K. föl van osztva a következő 12 járásra: K., Buj, Galics, Jurjevec, Kinesma, Kologriv, Makarjev, Nerekhta, Szoligalics, Csaukhloma, Varnavin és Vetluga. - 2. K., az ugyanily nevü kormányzóságnak és püspöknek székhelye a Volga és a 398 km. hosszu K. összefolyásánál, az előbbinek balpartján, vasút mellett, (1892) 30,935 lak., pamut- és lenszövőkkel, bőrgyártással, hajókészítéssel, gépgyárakkal, vászon-, len-, bőr-, termény- és sókereskedéssel, nyilvános könyvtárral és középiskolákkal. A nagyobbára újabb házakból álló város legszebb épülete a halmon épült székesegyháza.
