Telegráf-törvény.
Telegráf-törvény. Az 1888. XXXI. t.-c. az államnak nemcsak a telegráfra, hanem a villamos úton való hiradás másik két intézményére: a telefonra és villamos jelzőre is kiterjeszti fentartott jogát. A törvény közhasználatu, közérdekü és magánberendezéseket különböztet meg. Közhasználatu berendezés az, amely díj fizetés ellenében mindenkinek használatára van. Közérdekü berendezés a törvény szerint az, amely a közbiztonság, közegészség, árvédelem vagy tűzoltás céljaira létesül; ezekre nézve a miniszternek meg van adva a jog az engedély törvényszabta feltételein könnyíteni. Magánberendezés az, amely magánhasználatra van rendelve. A törvény az állam fentartott joga alól egészen kiveszi azokat a berendezéseket, amelyek egyes házak belsejében, ugyszintén más köz- vagy magánterület által el nem választott telken, avagy összefüggő birtokon a közhasználat kizárásával terveztetnek; ilyeneknek létesítése és használata állami engedélyhez kötve nincsen. A törvény 11 §-a szükséges engedély nélkül villamos hiradó-berendezés létesítését vagy törvényellenes használatát kihágásnak minősíti és büntetést szab reá.
