A KIS SÁRSZALONKA. Gallinago gallinula (L.) 1758.
A KIS SÁRSZALONKA.
Gallinago gallinula (L.) 1758.
Gallinago gallinula (L.) 1758.
[Scolopax gallinula L. – Philolimnos gallinula BRHM. – Limnocryptes gallinulla KAUP. – Ascolopax gallinula KEYS. & BLAS. – Gallinago minima LEACH. – Telmatias gallinula DROSTE.]
Kis sárszalonka (Gallinago gallinula [L.]).
Népies nevei: szőrszalonka; kis mocsári szalonka.
Jegyei: búbos pacsirta nagyságú, de tömzsibb; hátán zöldes és biborzománczú fényes foltok; fejteteje fekete, apró rozsdás foltozással, mely szinezetet két oldalt, a szemek fölött a tarkóig nyuló, világos rozsdássárga sávok határolják; a csőr töve és a szem között levő széles sáv, barnásfekete; a pofán keskenyebb ily szinű, de nem egészen a csőr tövétől induló sáv; a felső káva töve kissé duzzadt s így az egész csőrtő aránylag vastag, magas; a fark 12 tollú; a lábak szürkéssárgásak, az izületeknél zöldesek; a csőr vége feketebarna, töve felé sárgás, barnás; szeme sötétbarna. Egészben hasonlít a többi sárszalonkához.
Mértéke: H. 18–19. Sz. 11–12. F. 4,2–5,9. L. 2,3–2,6. Cs. 3,9–4,2 cm.
Ez a kis sárszalonka Skandinávia északi részéig honos s leterjed Észak-Németországig, hol legdélibb fészkelő helyeit találták. Keletfelé ilyen szélességben Oroszország északi részein át Kelet-Szibériáig költ. Általában északon gyakoribb, bár sehol sem számos. Magyarországban átvonuló madár s mint ilyen tavaszi első érkezésének országos középnapja: márczius 11, vagyis körülbelül ugyanakkor költözködik, mint a közönséges sárszalonka. Többnyire ugyanoly helyeken száll meg, de mindig csak egyenként találjuk, soha kisebb társaságokban, legföljebb utóbbi fajhoz szegődve. Őszszel szeptemberben leggyakoribb, noha egészben nem tartozik az egyénekben gazdag fajokhoz.
