A NAGY SÁRSZALONKA. Gallinago major (Gm.) 1788.
A NAGY SÁRSZALONKA.
Gallinago major (Gm.) 1788.
Gallinago major (Gm.) 1788.
[Scolopax major GM. – Scol. media LATH. – Scol. paludosa RETZ. – Scol. palustris PALL. – Gallinago dupla GUILL. – Gall. Montagui BP. – Telm. major BRHM. – Telm. nisoria BRHM. – Ascolopax major KEYS & BLAS. – Scol. solitaria MACG. – Gallinago hyemalis BP. – Telm. brachyptera, uliginosa BRHM. ]
Népies nevei: dupla sneff; nagy mór sneff; néma sneff (néhol a Tiszamentén). Közkeletű neve még: nagy mocsári szalonka.
Jegyei: körülbelül gerlenagyságú; az öregek első evezőjének külső fele nem fehér, szára azonban majdnem végig fehér; a szárnyfedők végein félholdszerű fehér foltok, melyek három fehér harántcsíkot rajzolnak a szárnyra; az alsó test közepe nem tiszta fehér, hanem a fehérségen át feketebarna harántos sávozás látszik; a szélső farktoll hegye és belső fele egészen fehér, a külsőn a tő felé nehány sötét keresztcsík, mindig 16 farktolla van; lábai szürkéssárgák elől barnásak, az izületek táján zöldesek; szem sötétbarna; egyenletesen lassan röpül, mint a fürj s némán kel. Külsőre a következő fajhoz igen hasonlít.
Mértéke: H 27–28,6; Sz. 14,2–15; F. 5–6,4; L. 3,1–4; Cs. 5,7–6,6 cm.
Inkább északi és sarkköri madár, mely Skandináviában a 70° é. szélességig költ, ritkábban Hollandiában, Dániában, Észak-Németországban. Az oroszországi tundrában gyakoribb, úgy Szibériában is, de itt a 67° é. szél. túl nem igen találták. Orosz-Lengyelországban szintén fészkel. Költözködéskor a Földközi tenger vidékein, Perzsiában, Afrikában, sőt e világrész délibb pontjain is észlelték. Tavaszi érkezésének országos középnapja: április 3. Általában azonban később jön, akkor, mikor a következő faj költözködési mozgalma kezdi végét érni s inkább április közepétől mutatkozik, sőt egész májusban. 1895 május 20-án Temesmegye déli részében még többször láttam, és lőttünk is néhányat. Ez a késői mutatkozása sok megfigyelőt arra a feltevésre csábított, hogy madarunk délibb övek alatt is rendesen költ, a mi azonban nem igen bizonyítható. Legföljebb elkésett párok rendkívüli fészkeléséhez tartozhatnak az esetek, ha csakugyan előfordulnak. RADAKOFF pl. feljegyzi mint fészkelőt Bessarábiából, Moldvából, Rumániából. A nagy sárszalonka a mocsárvilág pusztulásával nálunk ma már sokkal ritkább, mint a közép sárszalonka; de azért az egész országban zsombékos, posványos helyeken előfordul. Tavaszszal főleg nedves, vizesalju réteket, zöld mocsárt kedvel, a hol a fű és vizi növények s bizonyos sárga virágok (Ranunculus, Caltha) nőnek. Úgy látszik legjobban szereti a kövér, szépen felsarjadt zöld iszapos, zsombékos pontokat. Őszszel nem annyira válogatós. Augusztus végével kezd érkezni s szeptemberben, októberben időzik nálunk, de utóbbi hónap második felében már nagyon ritka. Legkésőbben 1895 október 29-én kaptam Sopronmegyéből. Pecsenyéje igen finom s még a többi sárszalonkák és az erdei szalonka húsánál is előbbre való.
