Az 1861-iki országgyűlés
Az 1861-iki országgyűlés
És ezalatt itthon is átalakúltak a viszonyok. Az 1861-iki országgyűlésen Deák, kinek alakja most emelkedik fel egész nagyságában, nemzete nevében őszintén békejobbot nyújt az uralkodónak, a törvényes jog visszaállításának feltétele mellett. Hogy ez az álláspont a nemzet többségének óhajtását és érzelmeit fejezte ki, semmi sem bizonyítja annyira, mint az a tény, hogy bár a határozati-pártiak tudvalevőleg többségben voltak a házban, mégis keresztüleresztették Deák feliratait. Kossuth sokszor panaszkodik ez időtájt leveleiben, hogy nem érti az itthon történteket. Valóban nem értette, a mi – annyi év óta külföldön élvén – nem is csoda. A nemzet többsége valóban óhajtotta a kiegyezést. Bécsben ugyan még nem értek meg rá, de a kiegyezés szükségének gondolata mind erősebbé válik mind a két részen, mig végre megvalósúl. Az 1866-iki osztrák-porosz háború, melyben a magyar ügy még fegyverrel kezében szerepelt, az olasz egységet nagy részében megvalósítá, nálunk pedig létrehozta a kiegyezést. Ezzel Kossuth forradalmi terveinek utolsó alapja is elenyészett.
