Báthori Zsigmond udvara
Báthori Zsigmond udvara
A fent méltatott költők inkább a német tanúltság hatása alatt álltak. Báthori Zsigmond udvarában számos olasz fordúlt meg és több kiváló magyar író az olasz egyetemek növendéke. Így Gyulai Pál, Szamosközi István, Kovacsóczi Farkas, a fejedelem kancellárja, olasz intézetekben nyerték oskolázásukat. Történeti műveikben a Bonfini hagyományát követik. Kovasóczi igazi humanista thémát tárgyal: Párbeszéd az uralkodásról vagy a kormányforma Erdélyben cím alatt (1584-ben Kolozsvárt jelent meg). E hagyomány követője a kiváló tehetségű DECSI JÁNOS (Barovius) fejedelmi tanácsos, ki Báthori Zsigmondnak Szinán elleni hadjáratát írta le antik zamatú nyelven s üldözött és utóbb legyilkolt hős urához való hű ragaszkodással. Korábban nagy utazást tett Lengyel- és Oroszországon át Németországba, s ennek leírását is kiadta versbe szedve, Hode poricon Itineris címmel. Magyar közmondás-gyűjteménye első nálunk s kiváló fontosságú. Útleírást Porsius Henrik is adott, mely Byzanci útrajz cím alatt, 1580-ban Frankfurtban jelent meg.
Báthory Zsigmond fejedelem.
(Egykorú metszet Ernst Lajos gyűjteményéből.)
Történetírók még: GYULAI PÁL, előbb Békési embere, majd a fejedelem titkára (Kemény Zsigmond első regényének hőse) és SOMOGYI AMBRUS, ki Bonfinit folytatta 1606-ig. De kiváló figyelmet érdemel SZAMOSKÖZI ISTVÁN. Szintén Bonfini történetirói iskolájából kerűlt ki, de irányának tömör ereje, őszinte igazságszeretete mégis önálló egyéniséggel teszik. Humanista míveltségnek és hajlamának tulajdoníthatók ama költemények, a melyeket történelmi följegyzései közé sző. A történeti maradványok negyedik kötetében jött versek közt van gúny-vers a Báthori Zsigmond udvarában élősködő bohócokra, vannak történeti tárgyú epigrammok, epitáfiumok, egy pár tréfás adoma, elégiák. Szamosközi híjával van a költői tehetségnek. Mihelyt elhagyja az iskolás formát, melyben verselni taníták, hihetetlenül alant jár és lapos. Ilyen egy történelmi verse a Kendi-féle összeesküvésről, mely rímes jambusokban van írva, és oly durva hungarizmusokkal, mintha nem is a jeles latin stilista írta volna.
Szamosközy Conspiratio Kendiana-jának első sorai.
Hírneves deák költők többen is voltak még e korban és e légkörben. Ilyen DEIDRICH GYÖRGY, kinek 1591-ben jelent meg Szebenben Anagrammatikusa, mely Báthori Zsigmond nevének betűiből alkot anagrammot. Ilyen dicsköltő: SCHAFSEUS KERESZTÉLY, medgyesi pap, ki »császári koszorús költő« nevet vívott ki magának. Írt elégiákat, epigrammot és egy hőskölteményt Pannonia romlása cím alatt, mely a János király halála utáni dolgokat beszéli el Eger megvédéseig (1552.), míg ehhez csatlakozó másik munkája Szolimán hadjáratairól szól. Felette érdekes és mintegy önkényt kinálkozik a Szigeti Veszedelemmel való egybehasonlításra a Sziget bevételéről szóló ének. A Pannonia romlása pedig némely részletében szószerint talál Tinódi Sebestyén históriás énekeivel. Klasszikus forma, könnyű folyású latin verselés, de dicséretére mondhatjuk el a németajkú költőnek, hogy magyar hazafias érzés lengi át. UNCIUS LÉNÁRT, ki Páduában és Rómában tanúlt s Báthori Istvánnak jutott különös kedvébe, szintén magyar krónikát írt versekben, mely Etelétől Mátyás királyig terjed. E krónikában felette érdekes a Bánkbánra vonatkozó rész, melyben neje meghatóan esdekel Bánkhoz, hogy ölje meg, hogy ne élje túl gyalázatját. A király előtt Bánk beszédet tart, melyben fölajánlja, hogy büntesse meg a merényért. A király megbocsát:
Kormányozd, a miként az előbb, a hazát ezután is,
Hű szolgája valál, légy te továbbra is az.
Hű szolgája valál, légy te továbbra is az.
LASKAI CSÓKÁS PÉTER, ki szintén megjárta Itáliát és Franciaországot, Báthori Zsigmondra és udvari embereire ír dicskölteményeket. Ő írta össze a Wittenbergában iskolázott magyar tanulók első jegyzékét.
