II.
II.
Az 1515-ik évi pozsonyi és bécsi fejedelmi találkozások. Miksa hálája Erdődi Tamás iránt.
Ő, Erdődi Tamás, nem hagyta el többé hazáját. Kétségkívül Ulászló király esdeklései bírták rá, hogy távozási szándékának valósítását elhalaszsza. És valóban, a testi-lelki erőiben megfogyatkozott uralkodó soha nem szorúlt egy erős kar támaszára inkább, mint most. Egyetlen érdek csatolta őt az élethez: gyermekei jövendőjének biztosítása. És ezt folytonosan fenyegetve látta.
Zápolyai János, mióta a keresztesek fölött kivívott győzelemmel az országnak jelentékeny szolgálatot tett, és hívei a haza megmentője gyanánt dicsőítették: még nyíltabban és határozottabban lépett föl igényeivel a király-leány kezének és az országkormányzói tisztnek elnyerésére. Ha czélt ér, kétségtelen volt, hogy Ulászló halála után, a gyermek Lajos kiskorúsága alatt, a gyámság is ő rá fog szállani. Már pedig a király egyrészről fiát nem látta biztosságban a trónravágyó főúr gondnoksága alatt; másfelől ambitiója az volt, hogy leánya a Habsburg-ház egyik fejedelmi sarjával keljen egybe.
39. ZÁPOLYAI J. PECSÉTJE.*
A 152. lapon előforduló Zápolyai J. pecsétjének körirata. [………] WAY(vode) TRAN(ilvani) ET CO(mitis) SICV(lorum). (Lásd bővebben Nyáry id. mű 99. l.)
Hogy tehát ezen házassági ügyet tisztába hozza, fiának pedig a Zápolyaiak ellenében a császár és a lengyel király hathatós támogatását biztosítsa: hő óhajtása volt személyesen találkozni a két uralkodóval.
II. ULÁSZLÓ
ANNA KIRÁLYNÉ.
Magyar arczképek a «Dietrichstein Zsigmond menyegzője» czímű festményről Gráczban. Cserna Károly felvételei után.
II. LAJOS KIRÁLY.
BAKÓCZ TAMÁS.
Hosszas tárgyalások után abban történt megállapodás, hogy az 1515-ik év martius második felében, Pozsony városában fog a találkozás megtörténni.
Ulászló király, gyermekei és számos főúr kíséretében, martius 18-ikán ment Pozsonyba. Hat nappal utóbb fogadta fivérét, Zsigmond lengyel királyt. A császár azonban, birodalmi ügyekkel elfoglalva, kimentette magát, és Láng Máté bíbornokot küldötte képviselője gyanánt, ki 28-ikán érkezett meg. Csak a következő napon tartotta bevonulását Erdődi Tamás, kit 600 lovas kísért és kocsik hosszú sora követett.
40. II. ULÁSZLÓ ÁLTAL A GERSEI CSALÁDNAK ADOMÁNYOZOTT CZÍMER, SAJÁT ÉS GYERMEKEI ARCZKÉPÉVEL.
A legatusi méltóságát megillető ünnepélyességgel fogadtatott, a német bíbornok, a lengyel és magyar főurak által.*
Ezen és a következő részleteket feljegyzi Cuspinianus ily czímű naplójában «Congressus Cćsaris et trium Regum…» (Bécs. 15 .)
April második napján, a nagyhét hétfőjén, a legatus szent Márton egyházában, ünnepélyes misét mondott, melyen a fejedelmi személyek és kiséretök jelen volt. A szent Lélek segítségűl hívása után, a hívekhez felszólítást intézett, hogy a fejedelmek egyességeért és tanácskozásaik sikereért imádkozzanak; egyszersmind latin, magyar, cseh és német nyelven hirdetményt olvastatott föl, melyben legátusi hatalmánál fogva, a jelenlevőknek teljes búcsút engedett.
41. ZSIGMOND LENGYEL KIRÁLY ÉRME.*
A 154. lapon előforduló Zsigmond lengyel király érmének körirata: D(omini) SIGIS(mundi) I(primi) R(egis) P(olonić) P. P. (patris patrić?) EF(figies) Ad VIVAM · IMAGI(nem) AETA(tis) 60.
A templomból a várlakba vonúltak föl, hol Láng bíbornok bemutatta a császári megbízó levelet, és üdvözlő beszédet tartott, melyre Erdődi Tamás válaszolt.
Ekkor megindúltak a tanácskozások, melyek kezdetben a fejedelmek és az összes urak jelenlétében folytak. Majd kisebb bizottság küldetett ki, melynek tagjai valának: Erdődi Tamás, a kalocsai érsekkel és a pécsi püspökkel; Láng bíbornok, négy német tanácsossal; Tomiczki Péter przemisli püspök két lengyel tanácsossal.
42. II. ULÁSZLÓ ÉS ZSIGMOND KIRÁLY TALÁLKOZÁSA POZSONYBAN.*
II. Ulászló és Zsigmond király találkozása Birken: «Spiegel der Ehre des Erzhauses Oesterreich» czímű, 1688-ban megjelent művéből vétetett.
Az értekezletek tárgyát; a három birodalom biztosságát közösen érdeklő ügyek, valamint a Jagello és Habsburg dinasztiák között tervezett házassági összeköttetések képezék.
Mindenek előtt a lengyel királynak a német lovagrend nagymesterével és a moszkvai nagyherczeggel fennálló viszályai kerűltek napirendre. Ezeknek kiegyenlítése Erdődi Tamás legátusi feladataihoz is tartozott. De eddigi igyekezetei – egyebek közt Piso Jakab kir. titkárnak küldetése Oroszországba* – nem vezettek eredményre. Mialatt Magyarországon a keresztesek dúltak, a lengyel király hadait a moszkvai fejedelem ellen vezette, nagy győzelmet aratott, és számos foglyot ejtett, kik közűl néhánynyal a magyar prímásnak is kedveskedett.*
Erről említést tesz Tomiczki Péter, a lengyel király cancellárja 1514 május 19-iki levelében. Acta Tomiciana. III., 87.
Zsigmond király levele Erdődi Tamáshoz. (Dátum nélkül.) Acta Tomiciana. III. 238.
Úgy a porosz, mint az orosz kérdés megoldását főleg a császár akadályozta meg; mert a nagymestert és a nagyherczeget ellenállásra serkentette. Vele kellett tehát megállapodásra jutni. És ez sikerült is. A császár és a lengyel király meghatalmazottai között létesült egyesség szerint, a német lovagrend jogi viszonyai a lengyel koronához azon állapotban maradnak, mint 1466-ban voltak; a császár a nagymestert nem fogja kötelezettségeitől sem elvonni; sem a lengyel korona hátrányára támogatásban részesíteni; a mennyiben pedig újabb viszályok keletkeznének, a német császárból, a magyar királyból, az esztergomi és gurki bíbornokokból álló választott biróság fog dönteni. A császár egyuttal arra kötelezi magát, hogy a moszkvai nagyherczeget békekötésre fogja fölhívni, és őt ha méltányos föltételek alatt egyességre lépni vonakodnék, magára hagyja.*
LISKE: Der Congress zu Wien in Jahre 1515. (Forschungen zur Deutschen Geshichte. VIII. 463–558.)
A törökök ellen intézendő hadjárat ügye szintén behatóan tárgyaltatott. Azonban új eszme nem merűlt föl. A gyakran megkísérlett és mindig meghiúsult régi tervhez történt visszatérés; hogy t. i. a keresztény hatalmak, követek által, egyesűlt föllépésre fognak fölhívatni. A császár unokái és a magyar király gyermekei között rég tervezett házasságokra nézve a következő megállapodás jött létre. Lajos király nőül veszi Mária főherczegnőt, Miksa császár fiának szép Fülöpnek leányát. Anna herczegnőt Ferdinánd főherczeg, szép Fülöp fia, ha pedig erre nézve akadály merűlne föl, maga az öregapa, Miksa császár, veszi nőűl, a tizenkét éves herczegnő már most átadatik neki, azon ürügy alatt, hogy Németországban nyerje neveltetésének befejezését; de tulajdonképen, hogy Zápolyai János igényei elől teljes biztosságba helyeztessék. Részletesen szabályoztatott a mind két részről adandó jegyajándék és azon ellátás, melyben a két fejedelmi hölgy új hazájában fog részesűlni.
Míg mindezen kérdések tisztába hozattak, Láng bíbornoknak ismételten kellett a császárhoz utaznia. Végre május 20-ikán aláirattak az oklevelek. De a fejedelmek és kíséretök együtt maradtak még továbbra is, mert a császár folytonosan ígérte, hogy személyesen megjelenik körükben. Csak julius 10-ikén érkezett Bécsbe, hová a két uralkodót meghívta. Ezek 17-dikén vonúltak be az osztrák fővárosba, hol ő fényes fogadtatást és sokféle ünnepélyeket rendezett számukra.
Egyebek között a bécsi egyetem a humanista rhetorika pazar virágaival koszorúzta meg a fejedelmi vendégeket. Része volt azokban Erdődi Tamásnak is. Restio Lajos tanár üdvözölte őt külön beszéddel; melyben többi között czélozott az ő ellenségeire, kik főleg alacsony származása miatt neheztelnek és írígykednek rá. «Szűnjenek meg – úgy mond – méltatlankodni a fölött, hogy a méltóságok terén annyira megelőződ őket; mert sokkal magasztosabb dolog alacsony sorsból, az erény lépcsőin a nemesség legmagasabb pontjaira emelkedni, és a nem-nemes állapot felhőit eloszlatva, az erény fáklyájának fényénél az egész világ előtt ragyogni: mint előkelő családból származva, az ősöktől öröklött czímeket saját bűntényeivel és tehetetlenségével elhomályosítani.»*
Orationes Viennć Austrić ad divum Maximilianum Cćsarem aliosque Principes habitć. (Bécs. 1516.)
Julius 19-ikén volt a császári palotában az első összejövetel. A császár személyesen intézte vendégeihez az üdvözlő beszédet, melyre nevökben Erdődi Tamás válaszolt.
Julius 22-dikén, a szent István dómjában, a kettős házasság tényleg megköttetett. A bécsi püspök mondotta a misét. Ennek végeztével a császár, – ki koronával fején, császári palásttal vállain jelent meg, – a magyar és lengyel királyok, Lajos, Anna és Mária, valamint a két bíbornok, a szentélyben elhelyezett emelvényre léptek.
Erdődi Tamás a császárhoz fordúlt, és kérdést intézett hozzá: vajjon hajlandó-e Anna herczegnőt törvényes hitvesűl venni? Igen-nel válaszolt. Mire felolvastatott a közjegyzői oklevél, melyben kimondatik, hogy a Miksa és Anna között létesűlt házasság érvénytelennek tekintendő, ha egy esztendő lefolyása alatt, Károly vagy Ferdinand főherczeg lép vele házasságra.
43. MÁRIA KIRÁLYNÉ NÉV-ALÁÍRÁSA.
A prímás kérdésére: vajjon a császár ő felsége megértette-e az oklevél tartalmát, Miksa azt felelte, hogy az abban foglalt kötelezettségeket elfogadja; majd koronáját leemelte és Anna fejére helyezte; végűl ezen szavakat intézte hozzá: «Leányom, imádkozzál jólétemért». «Felséges uram – válaszolá a herczegnő – imádkoztam és ezentúl is imádkozni fogok Felséged jóléteért, valamint azért is, hogy szeretetét bírjam.»
Ekkor azután Lajos és Mária léptek a prímás elé. Kijelentvén, hogy törvényes házastársul veszik egymást, gyűrűt váltottak.
Az egyházi ünnepélyt fényes lakoma és tánczvigalom követte.*
Bécsből 1515 julius 23-ikán Ferrárába küldött tudósítás. Marino Sanudo naplójában.
Ugyanekkor a császár oklevelet állított ki, melyben Lajos királyt fiává fogadja, a német birodalomban helynökévé nevezi ki, és halála esetére utódjául rendeli; viszont megállapíttatott, hogy Ulászló halála esetére, Lajos nagykorúságaig, a gyámságot a császár és a lengyel király fogja viselni, kiknek nevében, Erdődi Tamás elnöklete alatt, hat tagból álló kormány-tanács fogja az ország ügyeit intézni.*
LISKE i. h. 491. és 548.
Ily módon a magyar királyi család és a Habsburgház a rokonság és érdekközösség legszorosabb kapcsaival csatoltatott egyűvé. Ezen eredmény, mely boldogsággal töltötte el Ulászló atyai szívét, Miksa császár hatalmi vágyainak is kielégítést nyújtott. Ezért lekötelezve érezvén magát Erdődi Tamás irányában, nem mulasztotta el megjutalmazni jó szolgálatait.
A prímás több esztendő óta perben állott Stumberger Boldizsár osztrák gróffal, ki a Körös- és Zágráb-megyékben fekvő császárvári uradalmat, melyre ő királyi adománylevél alapján igényt tartott, erőszakosan elfoglalta. Már korábban is folyamodott a császár közbenjárásáért; de ígéreteknél egyebet nem tudott kieszközölni.*
Bakocs Tamás birtokszerzeményei. Századok. 1888. évf. 97–128.
Most Miksa kötelezettséget vállalt, hogy az uradalomnak és a hozzátartozó váraknak visszaadását másfél év alatt ki fogja eszközölni. Biztosítékúl, mintegy zálogúl, egy gazdagon drága kövekkel ékesített feszűletet adott neki át, melyet 80,000 arany forintra becsűltek.*
Velencze magyarországi követe 1516 december 18-ikán bemutatott zárjelentésében beszéli ezt; azon különbséggel, hogy ő (tévesen) «püspökségéhez tartozó várak» visszaadásáról szól. A prímás halála alkalmával, az akkoron Magyarországban levő követ (1521 jun. 28-iki jelentésében) máskép adja elő a dolgot. Ezen, kevésbbé valószínű elbeszélés szerint, a prímás 60,000 forintot kölcsönzött Miksának, ezért zálogban bírt egy 130,000 forint értékű feszületet; a császár e mellett ígéretet tett, hogy Stiriában két várat ád neki; de ezt nem teljesítve, a feszület a prímásnál maradt.
A fejedelmek augustus 2-ikán búcsút vettek egymástól.
