Tisza Kálmánnak, mikor a Trefort haláláról értesült, sok gondot okozott az üres bársonyszék. Órákig eltűnődött a tengerparton. Még Tarkovichot is kérdezte, mit gondol.
Amire Tarkovich visszakérdezte:
– Hát excellenciád mit gondol?
– Én azt gondolom, hogy a legokosabb volna megtudni, hogy a papok mit gondolnak.
– Persze, persze – mondá Tarkovich, s újra elbámészkodtak a tarajos habokon, az apró színes csigákon, a csillogó homokszemeken a tengerparton.
Végre, napok múlva, a generális kicirkalmazta a plánumot. Elővette a jegyzőkönyvét és beírta, hogy milyen tulajdonságokat keres a »jövendőbeli«-ben.
E jegyzetek érdekes bepillantást engednek a nagy államférfiú lelki műhelyébe.
»Legyen liberális, és tessék a papoknak is.«
Ezt a mondatot kitörülte később és odajegyzé zárjelbe: (fentebbi kivihetetlen).
Helyette a következő kvalifikációkat írta be:
1. Ne legyen se túlságosan liberális, se túlságosan katolikus. (Papok jelöltje nem kell.)
2. Legyen nagy tekintélye.
3. És értsen a dolgokhoz.
Mikor már megvolt ez a recept, bevárta a közvélemény jelöléseit. A közvélemény jelöltjeiből négy nevet vett be a noteszébe.
Legelőbb Szapáry után indult. Sürgönyözött egy itthon időző miniszternek, hogy környékezze meg Szapáryt.
Sürgönyére sokáig nem kapott választ. Új kérdezősködő sürgönyt menesztett:
Mire megérkezett a válasz:
»Voltam Szapárynál, de ma még nem beszélhettem vele bizalmasan, mert éppen nála volt Samassa.«
– Micsoda? Samassa volt nála? Hm.
S legott megírta a harmadik sürgönyt.
Így esett el az egyik jelölt. Már csak három maradt. Szapáryt kitörölte a noteszéből.
Eközben két vagy három nap múlva éppen Szőgyény és Berzeviczy közt ingadozék, mikor egy sürgöny érkezik Berzeviczytől:
– Ohó, hát már ez is a püspökökhöz hajlik? Adja csak ide Tarkovich azt a ceruzát!
S ezzel a Berzeviczy neve is törlés alá esett. De ugyanakkor keresztülhúzta a kellékek harmadik pontját is »és értsen a dolgokhoz«.
Most már Szőgyényé volt a legtöbb sansz. Alighogy megérkezett Tisza Bécsbe, sietett fel a külügyminisztériumba.
Amint az előszobába lép, szembe rá nyílik a belső ajtó s kilép Haynald.
– Servus humillimus, Domine excellentissime.
Vége van. Már ez is a papoké.
Egypár az időjárásra vonatkozó szót váltva Szőgyénnyel, sietett vissza a hotelbe, Csáky Albinnak sürgönyözni. Ravasz megkerüléssel kérdé a dróton:
»Csodálkozom kérdésed felett. Császkát régóta nem is láttam.«
Tisza kedélyesen dörzsölgette a tenyerét:
– Most már nyugodt a lelkiismeretem. Csáky után, úgy látszik, nem nagyon törik magukat a papok. Ő lesz a kultuszminiszter.
Aminthogy ő is lett. Tegnap írta alá kinevezését a király.
Mire a miniszterelnök, szerencsésen eligazítván a katolikus klérus dolgát, elutazott Pápára kálvinistának.