ASBÓTH OSZKÁR FŐBB MUNKÁI
ASBÓTH OSZKÁR FŐBB MUNKÁI
Die Umwandlung der Themen im Lateinischen. Eine sprachwissenschaftliche Untersuchung. Göttingen, 1875.
Szlávság a magas keresztény terminologiában. Nyelvtudományi Közlemények 1884: 32127.
Nochmals Kraszuny – koroszuny. Archiv für slavische Philologie 1886: 694–699.
A szláv népek múltjából. Budapesti Szemle 1887: 1–19.
Rövid gyakorlati orosz nyelvtan. Budapest, 1888.
Kurze Russische Grammatik. Leipzig, 1889. Zweite verbesserte Auflage 1897. 19043. 1915°.
Russische Chrestomatie für Anfänger. Accentuierte Texte mit vollständigem Wörterverzeichnis. Leipzig, 1890. Zweite, verbesserte Auflage 1903.
A hangsúly a szláv nyelvekben. Budapest, 1891. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XV. kötet. 8. szám.)
A szláv szók a magyar nyelvben. Budapest, 1893. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XVI. kötet. 3. szám.)
Lapú és vidra. Felelet Munkácsi Bernátnak. Nyelvtudományi Közlemények 1894: 71–77.
Ószlovén, újszlovén. Válasz Volf Györgynek. Nyelvtudományi Közlemények 1895: 442-451. Szláv igék a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 1896:113–116.
Az 1494-iki zenggi glagolita misekönyv. Magyar Könyvszemle 1896: 120–149, 209–244.
A szláv jövevényszók kora. (Veréb és szarka). Nyelvtudományi Közlemények 1896: 329–350.
A német jövevényszókhoz. Magyar Nyelvőr 1897: 60–65,111–115.
A glagalita é és az ószlovén nyelv hazája. Nyelvtudományi Közlemények 1897: 86–93.
Az oláh nyelvbe átment magyar szók, Nyelvtudományi Közlemények 1897: 325–341, 428–448.
Das zu Zengg im Jahre 1494 gedruckte glagolitische Missale. Archiv für slavische Philologie 1897: 214–229.
Venäjän kielioppi. Suomeksi sovittanut Joos. J. Mikkola. Helsinki, 1897.
Lenese – szerencse. Magyar Nyelvőr 1900: 494–503.
A magyar nyelvbe került altív szók átvételének
helye és kora. Nyelvtudományi Közlemények 1900:74–90,209–230.
Die Anfänge der ungarisch slavischen ethnischen Berührung. Archiv für slavische Philologie 1900:433–487.
Hangsúlyozott szerb és bolgár olvasmányok. L. Szrpszki teksztovi. II. Ediny blgarszkij raszkaz. Bp., év nélkül. (A Keleti Kereskedelmi Akadémia tanárai általa századforduló táján összeállított olvasókönyvben jelent meg. A könyv címlapját nem sikerült felkutatnom. Az Asbóthtól írt fejezet a 129–235. oldalon található. Paginázatlanul csatlakozik hozzá az Előszó német fordítása.)
Néhány helynévről. (Brassó, Pécs, Pozsany, Rába, Helimba, Lisznyó.). Magyar Nyelvőr 1901: 70–73,117–124.
Az igeszók átvételéről. Magyar Nyelvőr 1901: 221–224.
Rés és rőzse. Magyar Nyelvőr 1901: 555–563. Csésze. Magyar Nyelvőr 1902: 8–16.
Szúszék és hombár. Magyar Nyelvőr 1902: 186–194.
Zabola Nyelvtudományi Közlemények 1902: 361–368.
Nyeszkolko zamecsanyij na szocsinyenyije V. I. Jagicsa ob icztirii proiszkhozsgyenyija cerkovno-szlavjanszkovo jazüka. Izvesztyija otgyelenyija ruszkovo jazüka i szlovesznosztyiImperatorszkoj Akademii Nauk VII (1902)/4. sz. 246–320.
Mostoha és eszkába. Magyar Nyelvőr 1903: 264–270.
A magvar nyelv árja és kaukázusi elemei. (Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a fiast-magyar nyelvekben. l.). Nyelvtudományi Közlemények 1903: 92–122, 217–235, 450–475. 1904: 100–121.
Ein Stück Volksetymologie. Archiv für slavische Philologie 1903: 569–579.
Reflex czlov vida trt-trt i tlt-tlt b madjarszkih zaimsztvobanyijah iz szlavjanszkovo jazüka. Szanktpeterburg, 1906. (Otgyelnüj ottiszk iz „Szbornyika sztatej po szlavjanobegyenyiju”. II.)
A szláv torokhangok változásai. /. A k č féle változás. Nyelvtudomány 1907: 12–47. //. A k c-féle változás. Nyelvtudomány 1907: 105–142, 180–196.
Tagadással kíléjezett összehasonlítás. Nyelvtudomány 1907: 241–257.
Szláv jövevényszavaink I. Bevezetés és a külömböző rétegek kérdése. Budapest, 1907. (Értekezések a Nyelv– és Széptudományok köréből. XX. kötet. 3. szám.)
A j>gy változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban. Budapest, 1908. (Értekezések a Nyelv- és Szép tudományok köréből. XX. kötet. 10. szám.) Die Reflexe von ę a in den slavischen Lehnwörtern der ungarischen Sprache. Jagić-Festschrift. Zbornik u slavu Vatroslava Jagića. Berlin. 1908:235–246.
Szláv hatáson alapul-e igekötőink használata? Nyelvtudomány 1909: 27–31.
Szerencse. Nyelvtudomány 1909: 101–1 15.
A m. göröngy szó és az a: u hangok váltakozása a szláv nyelvekben. Nyelvtudomány 1911: 1-24.
Nyüst. Nyelvtudomány 191 l: 241–246. Gazda. Nyelvtudomány 1911: 289–293. Szláv o magyar a Nyelvtudományi Közlemények 1911–12: 381–400.
Ung.-slovenisch vucké. Archiv für slavische Philologie 1912: 321–338.
Kaba Nyelvtudomány 1913: 135–142. Gereblye. Nyelvtudomány 1913: 161–182. Tátra. Nyelvtudomány 1913: 198–206.
Szláv u – magyar o. Nyelvtudomány 1913: 304–317.
Magyar Etymologiai Szótár, írta Gombocz Zoltán és Melich János, 1. f. A!–Aszó. Nyelvtudomány 1914: 64–70. ll..l: Aszó–Bëcs. Nyelvtudomány 1914: 134–149.
Vall és vádol. Nyelvtudomány 1915: 277–282.
A horvát akadémia nagy szótára. Nyelvtudomány 1918: 225–234.
