I.
I.
Fiatalon indult s féktelenül
S büszkén, hogy egyedül és fiatalon,
Ifju, szép magzatom az Árvaság.
Árvaságom volt első diadalom,
Az Árvaság, mely megöregedett.
S büszkén, hogy egyedül és fiatalon,
Ifju, szép magzatom az Árvaság.
Árvaságom volt első diadalom,
Az Árvaság, mely megöregedett.
Milyen furcsa az ifju Árvaság,
S hogy szereti magát akkoriban,
Milyen búsan szereti magát.
S hogy szereti magát akkoriban,
Milyen búsan szereti magát.
Néha-néha ok nélkül fölrian,
De nagy-bölcsen s erővel suhan át
A hittelenség áradt vizein
Az Árvaság, az ifju Árvaság.
De nagy-bölcsen s erővel suhan át
A hittelenség áradt vizein
Az Árvaság, az ifju Árvaság.
