Lányi Sarolta: Magasan
Lányi Sarolta: Magasan
Már ide nem jön senki utánam,
már magasan vagyok és egyedül,
itt csak a nap néz rőt-rideg arccal
árva szivembe.
már magasan vagyok és egyedül,
itt csak a nap néz rőt-rideg arccal
árva szivembe.
Jó hogy idáig bírtam erővel
rab aki voltam a Gond szigetén,
szárnytalanúl, nehezen, de azértis:
megszabadultam.
rab aki voltam a Gond szigetén,
szárnytalanúl, nehezen, de azértis:
megszabadultam.
Rossz napok átkát végre lerázom,
elfeledem keserű italát,
száz szilaj emlék szégyene már nem
égeti orcám.
elfeledem keserű italát,
száz szilaj emlék szégyene már nem
égeti orcám.
Szép a magasban, fellegek útján
tiszta sugárban, a lét sudarán,
föld zsivaját nem hallani, semmit
őrületéből.
tiszta sugárban, a lét sudarán,
föld zsivaját nem hallani, semmit
őrületéből.
Igy kusza felhő bús horizonton
még magasan vagyok és egyedül
Jaj, ha lehúllok… könny legyek akkor
kedvesem arcán.
még magasan vagyok és egyedül
Jaj, ha lehúllok… könny legyek akkor
kedvesem arcán.
