IV.
el-elzárkózó arcodon
és menekülő szemeidben:
mint fekete délibábot,
mint egy távoli tarka mesét,
nem ízlelt mézek édesét;
idegen kertek illatát,
idegen égbolt csillagát,
játékot, miből kimaradtam,
örömet, amit nem én adtam,
mostani lelked ifjú mását,
viharzó vágyad lihegését
fiatalságod szivverését,
másoknak áldozott virágod,
másokkal álmodott világod,
honnan örökre kitagadtál -
ha olvasom múltad betűit
el-elzárkózó arcodon
és menekülő szemeidben.