1.
1.
Ó életem, Velencém, karneválom,
Megfoghatatlan szépség: Lovas út,
Voltál te tikkadt, napsütötte tájék
És hermelinben alvó havas út,
Voltál szívemnek ringató zenéje,
Voltál hegyoldal, hamvas és meleg,
Voltál bolondság, jókedv szomorúság,
Minden voltál és megszerettelek.
Megfoghatatlan szépség: Lovas út,
Voltál te tikkadt, napsütötte tájék
És hermelinben alvó havas út,
Voltál szívemnek ringató zenéje,
Voltál hegyoldal, hamvas és meleg,
Voltál bolondság, jókedv szomorúság,
Minden voltál és megszerettelek.
Most verset írok hozzád s mindazokhoz,
Akiknek oltár voltál, mint nekem,
Legyen e vers a Lovas úti zsoltár,
Mellyel borús szépséged hirdetem.
És hirdetem, hogy Végzet útja voltál,
Komoly, hatalmas, gyászos és sötét
S ki boldogságot ment keresni hozzád,
Találta rajtad fájó végzetét.
Akiknek oltár voltál, mint nekem,
Legyen e vers a Lovas úti zsoltár,
Mellyel borús szépséged hirdetem.
És hirdetem, hogy Végzet útja voltál,
Komoly, hatalmas, gyászos és sötét
S ki boldogságot ment keresni hozzád,
Találta rajtad fájó végzetét.
