Gellért Oszkár: 1848
Az a szív, az az ajk beh örömteli volt.
Föld bélyege, te! hogy itt éjszaka volt.
Jármát ha megunja, lerázza a nyak.
Virrad. S a Gonoszság éje betelt.
S diadalt ül a Jó… s az az ajk felüvölt!
A Mount Everestről égig kavarog -
ellihegem akkor is, ha belehalok.