Reichard Piroska: A mezőn
lélegzete leng,
mint harangszó, zeng el
felettem a csend.
fénnyel öntözött
dús füvei nőnek
ujjaim között.
halkan hímező
álmomból oly szép itt
az egész mező.
ringó madarat,
szarkalába kékre,
fénylő bogarat,
a pipacs színe,
bennem dobban mélyen
a földnek szíve.