Erdélyi József: Levelek és gyökerek
Erdélyi József: Levelek és gyökerek
Megszabadult gyümölcsterhétől
a körtefa, megszabadult,
s a bágyadt őszi napsugárban
a sok levél lángdalra gyujt,
piros lángdalra, örömében,
hogy elveszté bilincseit,
nem védi, nem szolgálja többé
a fa mohó gyümölcseit.
Magát virágnak képzeli bohón,
a sok hajnalpiros levél
s azt hiszi, hogy így lesz örökké,
pedig mást gondol a gyökér,
pedig lerázza, nem táplálja őket
tovább a tő, a körtefa,
kopár lessz inkább, míg be nem lepi
szűzfehér hó és zúzmara.
a körtefa, megszabadult,
s a bágyadt őszi napsugárban
a sok levél lángdalra gyujt,
piros lángdalra, örömében,
hogy elveszté bilincseit,
nem védi, nem szolgálja többé
a fa mohó gyümölcseit.
Magát virágnak képzeli bohón,
a sok hajnalpiros levél
s azt hiszi, hogy így lesz örökké,
pedig mást gondol a gyökér,
pedig lerázza, nem táplálja őket
tovább a tő, a körtefa,
kopár lessz inkább, míg be nem lepi
szűzfehér hó és zúzmara.
