ILLYÉS GYULA: BABÉR
ILLYÉS GYULA: BABÉR
Tudd meg, hogy nem csak a diadal jele:
a biztonságnak is jele volt, marad
a biztonságnak is jele volt, marad
Apolló fája, a borostyán.
Lombja közé nem ütött a villám.
Lombja közé nem ütött a villám.
Fejére fűzte mind, ki viharban ült
hajóra, lóra; tiszta időbe csak
hajóra, lóra; tiszta időbe csak
költők hordták, - mily láthatatlan
mennykövek, ős veszedelmek ellen?
mennykövek, ős veszedelmek ellen?
Pálcával csaptam orron a Szörnyet én,
a csűr-dézsmálót, - messze az árva nép
a csűr-dézsmálót, - messze az árva nép
hátrálva, integetve nézte
mit mivelek, - mi kimélt meg engem?
mit mivelek, - mi kimélt meg engem?
Suhintást és fényt érzek. Az ég derült.
Tornyokban vadként ül, feszül izmosan
Tornyokban vadként ül, feszül izmosan
az omlás, - mily port rúg, ha ugrik!
Jelre fülel; vele én. De csend van.
Jelre fülel; vele én. De csend van.
Veszem babérom. Már nekem erre kell.
Szabadba ismét, hangosan, így megyek
Szabadba ismét, hangosan, így megyek
bízva Uramban, Istenemben!
Óvni magam nem az én ügyem már.
Óvni magam nem az én ügyem már.
