ILLYÉS GYULA: VEDD PÉLDÁNAK…
ILLYÉS GYULA: VEDD PÉLDÁNAK…
Vedd példának őt. Hogyha vért
szomjaznak fenn az istenek:
a népedé helyett
nyujtsd némán nékik fel a magadét.
szomjaznak fenn az istenek:
a népedé helyett
nyujtsd némán nékik fel a magadét.
Mert olyan a kor, mint midőn Zeusz
bitorolta még a Fiu helyét,
itta a bort és zabálta a húst.
Midőn tivornya-hely volt még az ég.
bitorolta még a Fiu helyét,
itta a bort és zabálta a húst.
Midőn tivornya-hely volt még az ég.
Barbár idő. De ilyenkor terem
Sárkányölőt a föld és Tűzlopót.
Barbár idők. De hősök s áldozók
ilyenkor győzhetnek a végzeten.
Sárkányölőt a föld és Tűzlopót.
Barbár idők. De hősök s áldozók
ilyenkor győzhetnek a végzeten.
Ilyen volt ő is, aki most kimult.
Nem összeroppant, de fölmagasult.
–
Rom, rom és rom. S úgy érleli magát
rommá a ház, a város, a világ.
ahogy gyümölccsé érik a virág.
Hazám: jövendőnk, Déva vára vagy?
Elég a vér, hogy megkösse falad?
Szorong a sziv; bár hajnalod hasad!
–
Népünk jövője? Szó, te semmi rongy!
Az beszél ma, ki semmit se felel.
És nemzetét ma az emeli fel,
ki hangtalan lerogy.
–
Fölfelé futva példát igy mutat,
ki jobbra-balra nem lel már utat.
Nem összeroppant, de fölmagasult.
–
Rom, rom és rom. S úgy érleli magát
rommá a ház, a város, a világ.
ahogy gyümölccsé érik a virág.
Hazám: jövendőnk, Déva vára vagy?
Elég a vér, hogy megkösse falad?
Szorong a sziv; bár hajnalod hasad!
–
Népünk jövője? Szó, te semmi rongy!
Az beszél ma, ki semmit se felel.
És nemzetét ma az emeli fel,
ki hangtalan lerogy.
–
Fölfelé futva példát igy mutat,
ki jobbra-balra nem lel már utat.
(1941. április 4.)
