ILLYÉS GYULA: VOLTUNK, – LESZÜNK…
Én már csak megmaradok.
Hol üköm is félve szült,
ülök, ahol dédem ült.
vagy jajongva elterült.
Fájt a szív és fájt a talp.
Eb megy innen, azt zavard.
hej de kicsi egy vihar.
Viszi a víz a buzám,
ezt tudod csak, egy komám?
beljebb húzom lábamat.
Lejebb húzom fejemet,
ketten volnánk, förgeteg.
megy az örmény, az okos.
Ki kocsin megy, ki gyalog,
ki meg faron vánszorog.
megy a tatár, a tokos.
Indulnak a házfalak,
nagyobb lesz hát az ablak.
összebékül, mind okos.
Az lesz csak a jó világ.
Akkor van, ha nincs hazád.
hajdu sógor, mit csinálsz?
Cigarettát, tüzemen
gyujts te is rá ügyesen.