DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ)
DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves Beke Kata és Csurka István! Számomra régóta evidencia, hagy a sajtónak a hiteles tájékoztatás, a tények és információk közlése mellett kötelessége, hogy a kritika hangján, a kritikus közvélemény hangján szólaljon meg. A sajtó nem viselkedhet Narcissus tükreként.
A legutóbbi vitában már másodszor kérték számon a kormánypárti képviselőtársaim a sajtóban annak kritikus hangját. A sajtóból nagyon rosszkedv árad, szinte ellendrukkeri hangulat - mondotta Beke Kata, majd újra felemlegette a focimeccs közvetítésének ominózus esetét. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban szeretnék elmondani néhány észrevételt a sajtószabadság védelmében.
Úgy gondolom, hogy semmiféle Pártatlan Tájékoztatási Bizottság nem garantálhatja a sajtószabadságot, ha több törvényhozó képviselő a plenáris ülésen a műsorpolitika bírálatával foglalkozik. Úgy gondolom, méltatlan a képviselői megbízatáshoz ez a fajta beleszólás, állásfoglalás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Aggódom. amikor a focimeccs közvetítése került szóba, és aggódtam akkor is, amikor Csurka István előre, mintegy megelőlegezett bizalommal és szeretettel tbc-s marhák hamis marhalevelei kiállítóinak nevezi a Pártatlan Tájékoztatási Bizottság még meg sem választott tagjait.
Aggódom, mert ahol az állam kezeli, üzemelteti, tartja fenn a nemzeti médiát, ott nagy a kísértés, nagy a bűnbeesés veszélye. Csak egyetlen, pici vékony mezsgye választja el a nemzeti médiát attól, hogy a Kormány médiájává váljon. Csurka István úgy tűnik - szívesen átlépné ezt a vékony mezsgyét.
Sajtónyílatkazatait úgy értelmezem, hogy szerinte a sajtó, a média az MDF választási győzelmének hőn óhajtott jutalma. Ha ez a nézet gyakorlattá válik, akkor vége a Sajtó rövid életű szabadságának.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan vagyunk, akik számára a sajtószabadság nemcsak azért fontos, mert a demokratikus döntéshozatal alapfeltételének tartjuk, hanem azért, mert sajtószabadság nélkül nincs szabad tudományos kutatás, és nem beszélhetünk lelkiismereti szabadságról sem.
Sokan vagyunk itt, akik elfogultan és védelmezően viszonyulunk ehhez a témához. Sokan vagyunk, akik már az elnyomás éveiben nemcsak követeltük a Sajtószabadságot, hanem megteremtettük a szamizdattal a szabad sajtó első magyar műhelyeit. 1980 óta bujkálva és konspirálva nyomtattuk a Beszélő és a Hírmondó példányait. Nyomtattuk a cenzúrán fennakadó magyar írók könyveit, Konrád György, Pethő György és mások regényeit, verseit, amelyek egy évtizeden át csak szamizdatban voltak olvashatóak. A sajtószabadságnak még a követelése is veszélyes volt ebben az időszakban, 1983-ban egy utcai igazoltatás során két egyenruhás rendőr elvett tőlem egy kéziratot Andrej Szaharov írását. Beleolvastak a szövegbe: sajtószabadság, lelkiismereti szabadság - Na, előállítjuk! - szólt oda a rendőr a gépkocsivezetőnek. Egyetlen Andrej Szaharovot idéző szó elegendő volt az. előállítási parancshoz. Azért mondtam el ezt a történetet itt és most, hogy elhangozzék ebben a házban és ebben a vitában Andrej Szaharov neve.
Ha Közép-Európában Sajtószabadságról, pártatlan tájékoztatásról, lelkiismereti szabadságról beszélünk, akkor érdemes őt idéznünk., Szaharov emléke előtt fejet hajtanunk. Igazságait és jövőképét nemcsak a világ legnyomasztóbb hatalmú rendőrségével szemben vállalta fel, de a közvéleménnyel szemben is, a realizmusra és mérsékletre intő közmeggyőződéssel szemben is. Azoknak a maroknyi ellenzéki csoportot alkotó emberi jogi aktivistáinak volt a szellemi vezére, akik szembe mertek szállni a birodalmi logikával. A gondolkodás szabadságával megvert másként vélekedők között ő volt a legnagyobb, a legkiemelkedőbb. Példája, írásai, szellemisége a szabad sajtó korai magyar kísérleteiben is jelen volt, inspiráló volt, és az maradt mindmáig.
E kitérő után elmondanám, hogy Csurka István beszédének egyik megállapítását én is osztom, és csak egyetértésemet tudom hangoztatni. "Nincs előttünk semmi új, sok minden szót ott folytatunk, ahol abbahagytuk" - mondta Csurka István. Igaza van. Amikor a Kormány központosító intézkedéseiről olvasok, mindig ugyanezt állapítom meg. A Kormány a pártállamtól örökölt két nagy lapkiadó birodalmat, a Pallas-t és a Lapkiadó Vállalatot felügyelete alá helyezte, és ezzel a sajtó 80 százalékát máris ellenőrzi. Mi ez, ha nem a régi modell újraéledése? (Derültség, zaj a jobb oldalon.)
A nagy hatalmú Állami Vagyonügynökség által levezényelt privatizáció során a Kormánynak módja lesz a neki elkötelezett partnerek kiválasztására, a szerkesztőségek vezetőinek a lecserélésére. "Minden rosszat ott folytatunk, ahol abbahagytunk" - idézem újra Csurka Istvánt. A Minisztertanács a felügyelete alatt kívánja működtetni a Központi Statisztikai Hivatalt és a Közvéleménykutató Intézetet. Legalább az utóbbit, a Közvéleménykutató Intézetet illő lett volna függetleníteni a hiteles visszajelzések, a szakmai követelmények érvényesülése végett.
Nem idézem a Magyar Nemzet privatizációjának, a kézivezérlésnek a példáját.
Összefoglalva: ezek a központosító törekvések alkotják a most felállítandó PTB-t befolyásoló, meghatározó szakmai környezetet. Amíg ez a tendencia folytatódik, pártatlan tájékozódásról csak beszélni lehet.
Mindenesetre örülünk nagyon annak, amit az előbb hallottunk: Csengey Dénes ígéreteinek; örülünk annak, hogy ebben a teremben mindenki a szabad sajtó híve. Ugyanakkor Csengey Dénes érvelésével szemben Haraszti Miklós törvényjavaslatának három elemét szeretném kiemelni. A PTB a szabad újságírói véleménynyilvánítást biztosító panaszfórumot próbál teremteni, intézményes jogorvoslatot kíván teremteni. A szakmát védi a média küldötteinek és a szakmai szerveztek küldötteinek a túlsúlya a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságában.
A harmadik, és egyben a legfontosabb technikai szabály pedig úgy hangzik, hogy a PTB ajánlás- jellegű állásfoglalását kőteles haladéktalanul nyilvánosságra hozni. A rossz emlékezetű kuratorista gyakorlattal szemben, amely a titkos állásfoglalásokra épült, a szabad sajtót ezzel maga a nyilvánosság védi. Haraszti Miklós törvényjavaslatát én elfogadásra ajánlom (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem