PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor Haraszti Miklós törvénytervezetét elolvastam, akkor megállapítottam, hogy Haraszti Miklós megkísérelte a lehetetlent. Hat, azaz hat paragrafusban meg akarja teremteni - lehet, talán a világon első helyen itt - a pártatlan magyar sajtót.
Azt hiszem, ennek a kérdésnek az elbírálásánál vissza kell nyúlni az Országgyűlés által létrehozott sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság működéséhez és a bizottság létrehozásának indítékaihoz. A vitathatatlanul a XX. század reformkorában megjelenő sajtó az utóbbi két-három évben az ellenzék sajtója volt. Ez a helyzete most sem változott, most is az ellenzék sajtója; ezt teljesen egyértelműen megállapíthatjuk józan tárgyilagossággal, hiszen támadja a Kormányt elölről, hátulról, jobbról, balról, de azt azért a magyar sajtóról nem lehet elmondani, hogy Kormányhoz közel álló és Kormánybarát sajtó. Addig még elmegy, hogy a rideg tényeket közli, de hogy egyszer arról is írna, hogy ez a Kormány mint csinált jól, mennyit dolgozik és mit produkál, arról én - bevallom őszintén - nagyon kevés publikációt olvastam.
Engedjék meg, hogy egy pár mondatot idézzek Zwack Pétertől, akinek a vasárnapi nyilatkozata a televízióban, A hét című műsorban teljesen egyértelműen mutatott rá a problémára. Amikor az Országgyűléssel az ellenzék létrehozatta a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságot, akkor én az első pillanatban azt mondtam, nincs itt másról szó, megjelent a magyar sajtóban az ellenzék, megjelent egy olyan sajtóorgánum, amelyik már nem tartozik azokhoz, akik tulajdonképpen teljesen egységesen és egy hangon írtak. Ez pedig a Springer volt. Amikor a bizottság felállt, el kellett határoznunk, hogy tulajdonképpen mit vizsgálunk, mire terjedjen ki a vizsgálat. Akkor én indítványoztam, hogy a vizsgálatnak azt kell tüzetesen górcső alá venni. hogy a Springer lapvásárlása megfelelt-e. a külföldiek tőkebefektetéséről szóló jogi normáknak, és a társasági jog alapján a Springer Magyarországon jogszerűen működik-e. Szóba sem kerülhetett az, hogy a Springer tárgyilagosan ír, vagy nem ír tárgyilagosan.
Ekkor a bizottság munkája váratlan fordulatot vett. Egy személy a bizottságból nyilvánosan megszökött - Bethlen István -, egyet pedig kiutáltak: Pálos Miklóst. Az Országgyűlés kapott egy indítványt határozatra, hogy az államtitkárok ne vehessenek részt országgyűlési bizottsági munkában. Önök nem, én tudtam - meg még valaki, mert ketten szavaztunk a határozat ellen -, hogy ez az indítvány tulajdonképpen nekem szól. Azt ugyanis az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságban megtárgyaltuk, hogy csak az állandó bizottságokban nem vehetnek részt az államtitkárok; az ad hoc bizottságban semmi sem akadályozza, hogy egy politikai államtitkár - pontosan talán a szakmai ismeretei miatt - részt vegyen benne. (Mozgás és zaj a FIDESZ és SZDSZ soraiban.)
Én még soha nem szóltam bele senkinek az előadásába. Ne csináljátok!
Az Országgyűlés kapott egy előterjesztést, hogy az államtitkárok ne vehessenek részt bizottságban. Akkor az ellenzék elvárta tőlem, hogy én a bizottságban hogy szavazzak, ugyanis már a törvényjavaslat, illetve a határozati javaslat előterjesztésre került, de még nem volt határozat. Nem tudom, emlékeznek-e rá: június 11-én szokatlan dolog történt a Parlamentben, árulkodtak rám. Az ellenzék, a fiatal demokraták egy jeles képviselője elárulta az elnöknek hogy én nem úgy szavaztam, ahogy azt ők elvárták. Kifejezetten ezekkel a szavakkal, megnéztem - mielőtt idejöttem - az országgyűlési jegyzőkönyvet.
Most ez a bizottság - miután elkezdte működését - olyan tévvágányra csúszott, hogy én az árulkodás után elmondott négymondatos kis válaszomban jelentettem, hogy ez a bizottság semmiféle eredményt nem tud produkálni, ennek a bizottságnak teljesen felesleges működnie, hiszen nem olyan irányban vizsgálódik, amire az Országgyűléstől a felhatalmazást megkapta.
Hála Istennek, Debreczeni József kollégám tegnap megerősített: az égvilágon semmit nem tud produkálni ez a bizottság, mert a vizsgálata nem arra irányult, amire kellett volna!
Nagyon jól érezte ezt az ellenzék is és most, hogy az esetleges konkurenciától való félelmét valamilyen formában mégiscsak kordában tartsa, létre kívánja hozni a pártatlan tájékoztatási bizottságot!
Lehet-e egy sajtó pártatlan? Soha! Egy sajtó lehet egy párt sajtója, lehet közel álló a Kormányhoz, lehet ellenzéki - de igazán pártatlan soha! Egy sajtónak nem is szabad pártatlannak lennie! Egy sajtó közölje a híreket, a rideg tényeket, s utána tegye hozzá a maga véleményét, írja meg azt, ami neki tetszik belőle, vagy ami nem!
De a magyar sajtó sajnos ellendrukker! S azt hiszem. amikor ez a Pártatlan Tájékoztatási Bizottság összeáll, akkor tulajdonképpen az égvilágon semmit nem fog tudni produkálni, ugyanúgy nem, mint ahogy nem tudott a másik sajtóvizsgáló bizottság sem!
Minden jogszabálynak két nélkülözhetetlen alkotóeleme van, a diszpozíció és a szankció. Kell egy rendelkezés valamilyen magatartásszabályra, és kell egy büntetés, valamilyen hátrányos jogi helyzet. Ebből a jogszabályból mindkettő hiányzik.
Mit fog csinálni ez a bizottság akkor, ha tegyük fel, valaki megsérti a tárgyilagos tájékoztatást, és olyan híreket közöl, amelyek esetleg nem felelnek meg a valóságnak. Akkor nekiállnak vitatkozni azon, hogy kinek van igaza, az egyik aspektus állít, a másik tagad, de végül is nem fognak tudni közös nevezőre jutni… Nem beszélve arról, hogy semmi konzekvenciája nem lesz; negyedévenként fognak ülésezni, és már régen elfelejtette mindenki, hogy tulajdonképpen mi fölött vitatkoznak, és milyen ügyben kell esetleg egy kétmondatos helyrehozó nyilatkozatot tenni. (Gyér taps.)
Az a véleményem, hogy az Országgyűlés akkor járna el helyesen, ha semmiféle Pártatlan Tájékoztatási Bizottságot nem állítana fel, ezt a törvényt nem szavazná meg, mert ez a törvény pontosan úgy nem fogja elérni a célját, nem tudja rendeltetését teljesíteni, mint ahogyan az a másik vizsgálóbizottság is lassan zátonyra fut. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon)
