POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselők! A fölvetett kérdés megfelelő illusztrálásához öt percben kellene szakszerű választ adnom. Nem könnyű, de igyekszem. Végső kérdések: Rendelkezésre tudja-e a kormányzat a szerkezetátalakításhoz szükséges pénzt biztosítani? A pénz biztosítása úgy jelenik meg, hogy 9,5 milliárd forintnyi bányatartozás a korábbi időszakok kizárólag rekonstrukcióhoz, illetve fejlesztéshez kapcsolódóan 91-ben a költségvetés terhére leírásra kerülnek. Az 556-os számon beterjesztett bányászat szerkezetátalakítási programja tartalmazza, hogy a mindösszesen 24 milliárd forint leírási teher fennmaradó 13-14 milliárd forintja természetesen hasonló módon, nem effektív pénzforrások biztosítását jelenti, hanem államadósság terhére történő leírást.
Egy szerkezetátalakítás egyéb pénzügyi forrásait illetően pedig a dolgozók ellátásához, bérezésükhöz, a munkanélkülivé válók munkanélküli segélyének biztosításához a költségvetés, illetőleg a társadalombiztosítási alap úgy biztosítja a forrásokat, ahogy azt a Parlament majd megszavazza. A szénbányászat konkrét terheiről: 1989. évi veszteség 3,1 milliárd forint, sorban állási 6 milliárd forint. Ezen rövid lejáratú tartozások az éves produktum, 35-40 milliárd forint esetén mintegy másfél, kéthónapi sorban állást jelentenek, tehát a magyar gazdaság átlagához képest egy nem túlzottan rossz, nem túlzottan nagymértékű eladósodás.
Nyilvánvaló, hogy az energetikai ipart nem lehet általános piaci mechanizmusokhoz viszonyítva megítélni a likviditási helyzetét illetően.
Szerkezetátalakítási programját a Kormány kívánja-e revideálni vagy sem? Itt engedje meg azt, hogy a Kormány tárgyalta az augusztus 30-i ülésén a szerkezetátalakítást. Nyilvánvaló, hogy a magyar szénbányászat mintegy 4-4,5 millió tonna lakossági szén mellett az erőművi kétezer megawatt kapacitáshoz kb. 12-13 millió tonna termelését a továbbiakban is fenn kívánja tartani. Az igaz, hogy a majd kilenc hónapja, illetve három hónapja tartó felszámolási folyamatok során bizonyos lépések nem úgy zajlanak le, ahogy egy klasszikus formájú felszámolásnál azt elképzeli egy kívülálló laikus vagy szakértő megfigyelő. Nyilvánvaló, hogy adott bányáknál a szénkészlet képezi azt az értéket, amelyet eladni akkor lehet, ha arra a konkrét szénkészletre, közgazdasági, műszaki feltételekre van vevő. Nyilvánvaló, hogy a Kormány által eldöntött két bánya esetén – a nógrádi és a dorogi esetén – sem a szénkészlet nagysága, amely, ha jól tudom, akkor hat, illetve néhány millióval kevesebb tonna gazdaságosan elérhető és feltárt szén, illetve Nógrád esetében a konkrétan ismert külszíni fejtés nem túlzottan kedvező költségviszonyai, illetve a mindössze 2500-2800 kalóriaértékű szén azt jelenti, hogy magára a szénkészletre egyértelmű, hogy külső, külföldi országú vevőt keresni irracionális elvárás.
A berendezésekről annyit, hogy a Magyar Villamosművek Tröszt természetesen nem mint egyedüli vevő létezik. A szénbányászati ágazat más bányavállalataival ezeknek a bányáknak a technológiai együttműködése – nyugodtan mondhatjuk – hibátlan. A méregdrága új nyugati fejtőberendezések megvásárlása helyett nagyszerűen hasznosíthatók lesznek majd a fejtőberendezések más, tovább működő bányákban.
A szerkezetátalakítás vállalati hatáskörben lebonyolítható megoldásai körében például a nógrádi bányáknál tett VI. hó 20-i látogatásom során kedvező tapasztalatokat találtam a létszámgazdálkodást illetően, tehát a felesleges munkaerővel meglepően gazda módjára bántak, nem tapasztaltam például ugyanilyen jót Oroszlányban. Ezen túlmenően pedig a nógrádi bányánál a hét szervezeti egység önállósodásával, önelszámoló rendszer kidolgozásával biztosították azt, hogy a TMK-részleg, a szállító részleg, a kutató-fúrórészleg önálló eredményérdekeltsége keretében külső megbízásokat szerezve, több lábra álljon, és csökkentse pénzügyi veszteségeit.
Megítélésem szerint ezek azok a pontok, amire lehet azt modnani, hogy nem az új szervezet, amelyet a Kormány létrehozott abból a célból, hogy ezen szénbányászati szerkezetátalakító központ egységes elvek alapján, ne külön szervezetben dirigálja le ezeket a folyamatokat, tehát nem a szervezet-újdonságán vagy a korábbi szervezet nevének megváltoztatásán, hanem az érdemi lépéseken mérhető le az, hogy délibábot kergetünk-e, vagy reális elképzeléseink vannak ilyen nagy értékű vagyontárgy, ennyire magyar kérdés rendezésében. Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Kis taps.)
