KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP)
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP)
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány megjegyzést kívánok csupán tenni a témához, úgy is, mint a szocialista frakció képviselője, és picit úgy is, mint a hat képviselő egyike, akinek lehetősége nyílt, hogy részt vegyen, egyelőre különleges meghívotti státusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában.
Meggyőződésem, hogy az Európa Tanácsba történő felvételünk egyrészt elismerése a magyarországi fejlődésnek, a rendszerváltásnak, másrészt ez az aktus ki is fejezi törekvésünket az Európához való felzárkózásra, az Európába történő integrálódásra, és feltétlenül javítja Magyarország nemzetközi megítélését.
Meggyőződésem az is, hogy a felvételünk további lehetőségeket is nyit számunkra, hiszen a rendszerváltással az Európához történő felzárkózásnak mindenképpen megszűntek az akadályai. De azt még nem merném mondani, hogy minden tekintetben létrejöttek a feltételei. És ezeket a feltételeit segít kialakítani, javítani, építeni az Európa tanácsi tagság. A politikai és jogi intézményrendszer valóban európaivá tételét, az oktatás fejlődését, a szociálpolitika alakítását, és még szélesebb értelemben, ami feltétlenül az Európához történő felzárkózás infrastruktúrájához tartozik, az európai módon való gondolkodás kialakítását.
Meggyőződésem az is, hogy Európa tanácsi tagságunk segíteni fogja nemzetközi törekvéseinket. Segíteni egyrészt azt, hogy eredményesen léphessünk fel azért, ami a magyar külpolitika prioritásai közé tartozik, és ebben teljes az egyetértés a parlamenti pártok között: előmozdítani, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Ehhez, tudjuk, hogy komoly segítséget kaphatunk a nemzetközi fórumoktól, és különösen attól az Európa Tanácstól, amely felé szomszédaink is törekszenek.
Azután fontos szempont az is, hogy segít az Európa tanácsi tagság ahhoz, hogy eredményesen vegyen részt Magyarország az európai egységesülési folyamatban. Ismeretes, hogy különféle elképzelések vannak e tekintetben. Mihail Gorbacsov Közös Európai Házától Francois Mitterand európai konföderációján át a Koncentrikus körök Jacques Delors-féle elméletéig.
A különféle elméletek mindegyike helyet biztosít az Európa Tanácsnak, szerepét, fontosságát senki nem vonja kétségbe, hiszen több mint 30 éves tapasztalatokkal rendelkezik nagyon fontos területeken.
Az Európa Tanács az az egyetlen szervezet, amely például képes arra, hogy a helsinki folyamat parlamenti dimenzióját megteremtse a parlamenti közgyűlés segítségével, és ez az a szervezet, amely elsőként fog összeurópai szervezetté válni, hiszen Magyarország felvételével megtört a jég, már elindult az Európa Tanács afelé, hogy ne csak nyugat-európai szervezet, hanem valóban összeurópai szervezet legyen.
Befejezésül még egy megjegyzés, kicsit kapcsolódva ahhoz, amit Katona Tamás képviselőtársam, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is mondott, és ha most lenne élő tv-közvetítés, akkor azért valószínűleg erről nem szólnék. De így, hogy magunk között vagyunk, hadd vessek fel egy pártszempontot, egy pártmegfontolást is. Az Európa Tanács országainak legalábbis a nagy többségében jelentős múltja van a többpárti parlamenti demokráciának. És ezzel együtt jelentős múltja és kultúrája van a toleranciának kormánypártok és ellenzéki pártok között.
Ha visszagondolok arra, hogy elhangzott olyan vélemény koalíciós párt vezetője részéről, miszerint a rendszerváltás után tulajdonképpen nincs is szükség már ellenzékre, ha visszagondolok arra, hogy fölmerült elég komoly formában olyan vélemény, hogy azokat a pártokat, amelyek a polgári engedetlenségi mozgalommal szimpátiájukat fejezték ki, talán be is lehetne tiltani, ezek a felvetések egy kvázi egypártrendszer irányába vihetnék el az országot, és én … (Bethlen István MDF: Maga sem gondolja komolyan!) Tudom, hogy én nem gondolom komolyan, de azt tudom, hogy fölvetődtek és elhangzottak ilyen vélemények, és én ezekre szeretnék reflektálni. (Zaj.)
